Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-11-01 / 4. szám

Szemészet 1969. 106. 247—249. A Blaskovics-emlékülés megnyitó beszéde KESZTYŰS LÓRÁNT) a debreceni Orvostudományi Egyetem rektora Elnök Úr! Igen tisztelt Emlékülés! Nagyrabecsült Hallgatóim! A Debreceni Orvostudományi Egyetem Tanácsa, oktatói és dolgozói nevében, valamint szerény személyemben őszinte tisztelettel és meleg szeretettel köszön­tőm a Magyar Szemorvos Társaság Blaskovics László születésének 100. évfordu­lójára rendezett tudományos ülésének résztvevőit, kedves vendégeinket. Nagy öröm Egyetemünk minden kutatója számára az, hogy a magyar sze­mészet legkiválóbb művelői tudományos ülésüket a mi városunkban, a mi egye­temünkön tartják meg. A II. világháború óta eltelt negyed évszázad alatt az összes természettudományok területén szinte átfoghatatlanul hatalmas, előre nem sejtett fejlődés indult meg. Mintha az emberi elme, az ember teremtő munkájának alapja és eszköze azt akarná megmutatni: milyen mélységeket és mekkora magasságokat tud meghódítani akkor, ha békében — a háború vérzivataraitól mentesen fejlődve —- dolgozhat. Az ophthalmologia területén bekövetkezett eme fejlődést tükrözi a mostani tudományos ülés előadássorozata is, mely a Vinydan alkalmazásától kezdve a prednisolon-kezelésig felöleli mindazokat a tendenciákat, melyek a speciális szemészeti műtétek alkalmazási területeit kiszélesíthetik, eredményességét meghatványozhatják. Az új eljárások elméleti megalapozására és gyakorlati el­terjesztésére, kritikai értékelésére is nyilvánvalóan az ilyen természetű tudo­mányos ülések rendezése az az adequat módszer, mely a többé-kevésbé izolál­tan dolgozó szemészek széles körét fogja össze abból a célból, hogy minél na­gyobb létszámú kollektívák foglalkozzanak az aktuális kérdések előbbrevitelé­­vel, egymás eredményeinek megismerésével és értékelésével. A tudományos ülés eme mindenkit egyformán érintő célkitűzése mellett nekem, mint a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektorának, elfogódottság­gal és meghatottsággal kell regisztrálnom azt is, hogy a jelen összejövetel egy­úttal emlékülés is, melyen a Magyar Szemorvostársaság kegyelettel és tiszte­lettel gondol vissza a Debreceni Orvostudományi Egyetem, illetve jogelődjének a Debreceni Tudományegyetem Orvosi Fakultásának egyik megalapító pro­fesszorára, Szemklinikánk megszervezőjére: Blaskovics Lászlóra és munkás­ságára. Blaskovics íjászló szemorvosi munkásságának, emberi qualitásainak, élet­pályájának méltatására a nálam sokkal hivatottabbak vállalkoztak, én most mindössze annyit próbálok röviden vázolni: hogyan és milyen történelmi kö­rülmények között alakult ki a mai Debreceni Orvostudományi Egyetem, és milyen jelentősége volt ebben Blaskovics Lászlónak. A mi több mint 600 éves városunkban, a magyar Alföld a legnépesebb és leg­jelentősebb centrumában, a közművelődés, a politikai élet és a közgazdaság e gócában ismeretes módon csak a XX. században, az első világháború előtt nyithatta meg kapuit doktori fokozatok elnyerésére jogosító egyetem. A mi Orvostudományi Egyetemünk és jogelődje, a Debreceni Tudományegyetem Orvosi Fakultása tehát igen fiatal, alig több mint 50 esztendős. A többszáz éves rostocki, kijevi, brnoi, heidelbergi stb. egyetemekre gondolva, ez érthetet­lennek tűnik, hiszen ezek a városok ugyanúgy nem voltak hosszabb időn ke­resztül fővárosok, mint Debrecen, ugyanúgy nagy vidéki centrumoknak számí­tottak, mint a mi városunk, és mégis, az ott működő főiskolák már а XV,— 247

Next

/
Thumbnails
Contents