Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-08-01 / 3. szám

Szemészet 1969. 106., 228—232. A 70 éves János-kórház Szemosztályának működése* GRÓSZ ISTVÄN A) Visszatekintés A kitűnő elődök sorából kiemelkedik Goldzieher Vilmos rk. tanár, akiről Hirschberg a következőket mondja: „Mily gazdag lehet az ő hazája férfiakban, hogy az ilyen kutatónak nem jutott katedra.” Nagy sikert ért el tankönyve (Die Therapie der Augenkrankheiten, ENKE, 1881), amely a Fabinyi-féle Doctrina után az első modern szemészeti kéziköny­vet jelenti. A Grósz—fíoór-í'ále kézikönyvben számos fejezet szerzője, 122 közlemény mellett elsőnek kezdeményezi — sikertelenül — a csökkentlátók iskoláját. A János Kórházból a Rókusba került. A János Kórházban 1895—1901-ig működik, utóda Grósz Emil rk. tanár (1901—1902-ig) megbízottként vezeti az osztályt. Jelentéséből kiderül, hogy a műtétek száma megduplázódott: 201 nagyobb műtétből 50 Graefe-féle hályog­műtét, 80 iridectomia szerepel. Már ő is kívánatosnak tartja, hogy a pavilion még egy emeletet nyerjen ; a déli órákban demonstrációk voltak más o.sztályok orvosai számára. Az egyetemi oktatásban való részvétele miatt mond le. 1902-tői 1929-ig Kocsis Elemér a főorvos ; Schulek tanítványa. Külön opticai szobát rendezett be, amely az akkor működő osztályok között élenjáró volt. 7903-ban és 1904- ben működéséről jelentést írt és több kazuisztikát közölt. 1929-tői 1959-ig Csapody István rk. tanár vezeti a Szemosztályt. Tíz éves működési jelentéséből kiderül, hogy ő is súlyos helyhiánnyal küszködik. Sokat foglalkozik a szak­­orvosképzés problémájával, de fő munkaterülete az operálás. Az 1939-ben közreadott jelentés értelmében 10 év alatt 5377 beteg fordult meg az osztályon és 3342 műtét tör­tént (436 hályogextractio, 296 zöldhályog elleni beavatkozás stb.). Számos újszerű gon­dolata közül kiemelkedő az orbita-anaplastica, mely ma is alapját képezi a szemüregi pótlásnak (Augenhöhlenplastik, Akadémiai Kiadó 1956.)'. Elsőként foglalkozik a bul­­busról nyert öntvénykészítéssel, elindítja a glaucoma-gondozást (észlelőlapot). Műkö­dése alatt nagyszámú közlemény jelent meg tollából, melyeket a jó stílus jellemez. Be­osztottjaitól mindig megkövetelte a lelkiismeretes betegellátást és operatív készséget. Igen helyesen hangsúlyozza, hogy nem lehet elvi különbséget tenni a kórházi és klinikai betegellátás között. A műtéti technika fejlődése iránti érdeklődését és operatív készsé­gét jellemzi, hogy elsőnek vezette be hazánkban a sclera reductiót. Az utolsó 3 évben már helyettese, Erőss Sándor vezeti szakértelemmel az osztályt. Fő érdeklődési köre a szemfenéki vérnyomásmérés, különös tekintettel a szülő nők eclampsiájára, az intraocularis daganatok sugárkezelése saját célzókészülékkel ; műtéti érdeklődésének kifejezése a számos operatív eljárás bevezetése, az amnionimplantatio, a varratos hályogseb biztosítás, a maródások műtéti megoldása stb. B) Betegforgalom A Szemosztály forgalma a következő képet nyújt ja: Év Elbocsátott betegek száma Ágy­kihasználás, 0/ /0 Ápolási napok átlaga 1961 816 82 15 1962 781 75,8 14,5 1963 ISI 83,1 15,8 1964* 598 81,2 14,1 1965 870 83,5 14,3 1966 918 87,6 14,3 1967 979 86,1 13,2 1968 809 83,0 13,5 * János-Kórház fennállásának 70. évfordulója alkalmából rövid áttekintést kívánok ad­ni a Szemosztály működéséről 228

Next

/
Thumbnails
Contents