Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-08-01 / 3. szám

megfelelően hólyagos, pörkös, részben bevérzett herpes zoster. Agyidegek részéről bal oldalon az V/l — 2 — 3 ágban hypaestesiát jelez. A kezelés ötödik napjára a cornea behámosodott, szemhéjak még duzzadtak, szemrés spontán nem nyílik. A kezelés tizedik napján a szaruhártyán széli beszűrődés jelenik meg, a csarnokban hyphaema, a vér a pupilla területét is elfedi és ennek részleges felszívódása után egyenetlenül elszürkült lencse válik láthatóvá. Tekintettel a beteg elesett állapotára, valamint a szemhéjak nagyfokú oedemájára a könnyutak átfecskendezésére csak a felvételt követő tizedik napon került sor. Jobb o.: simán átfecskendezhető könnyutak, bal o.: nem fecskendezhető át, a folyadék a felső és alsó könnypontba bevezetett kanül mellett tisztán regurgitál. Röntgenfelvételre nem került sor. A beteget cardialis állapotára való tekintettel belosztályra voltunk kénytelenek áthelyezni. Betegünk 4 hónap múlva újra felvételre jelentkezett, az anamnesisben 1 hete tartó szemfájdalom szerepel. Látásélesség jobb szemen 5/5, bal szemen: 1 mou. ünj. A hajas fejbőrön és a homlokon még nedvedző hámhiánvok. Kissé duzzadt szemhéjak, vegyes belövelltség, szaruhártyán felszínes beszűrődés. A sekélyebb csarnok alján 1 mm-nyi hyphaema. Lencse elszürkült, mélyebb részek nem láthatók. Könnyutak: jobb o.: átfecskendezhető, bal o.: az elhegesedett szemhéjon az elhegesedett könnypontok nem lelhetők fel. A beteg 5 hónap múlva még egyszer felvételre került, diagnosis: erosio corneae, uveitis chron. о. sin. Ekkor az elhegesedett szemhéjszélek a pillaszőröket befelé fordítják, így ezek epilatiójára is sor került. A heges szemhéjszélen a könnypontok nem ismerhetők fel.

2. Zs. I. 77 éves férfibeteg. Felvételkor elmondja, hogy 4 nappal ezelőtt jobb szemhéja megduzzadt, kivörösödött, majd 2 nap múlva homlokán jobb oldalon és az orrán apró hólyagok keletkeztek. Ugyanakkor jobb szeme is fájdalmas lett. Statusa: látásélesség: jobb o.: 5/10 ünj. bal o.: 5/5. Jobb alsó és felső szemhéj duzzadt, oedemás, szemrés spontán nem nyílik. A homlokon jobb oldalon a szemöldökív felett, valamint az orrgyökön a középvonalban éles határral végződő területen herpeses hólyagoeskák. Kp. váladékozás, heves vegyes belövelltség. A szaruhártyán a centrumban elmosódott szélű felszínes borússág, a limbus mentén több pontszerű festődő beszűrődés. Kp. mély csarnok, kp. tág pupilla, a lencsében fokozott magreflex. Ép papilla. Bal o.: ép viszonyok. Mindkét oldalon átfecskendezhető könnyutak. Therapiásan scopolamint és IDU-t, Biguamor tablettát és В-vitaminokat kapott. Következő 3 napon a bőr herpeses eruptiói szaporodtak. Cornea a kezelés második napjától nem festődik. A negyedik naptól kezdve a hólyagoeskák pörkösödni kezdenek, a beteg sokkal jobban érzi magát. A felvételt követő hetedik napon azonban a szaruhártyán friss beszűrődések jelennek meg, a hátlapon pedig praecipitatumok. A következő napokban a szaruhártya festődése megszűnt, de érzékenysége fokozatosan csökkent, a felvételt követő tizenegyedik napon hiányzott. Az iritis változatlan. A tizenharmadik napon az üvegtest is borússá válik és a visus leromlik. Felvétele után 5 héttel hazaengedjük, távozáskor az üvegtest még finoman borús. 1 hónap múlva a beteg controlra jön, elmondja, hogy jobb szeme tűrhetetlenül fáj. Ismét felvételre kerül, diagnosis: keratitis (herpes zoster) o. d. Status: látásélesség jobb szemen: 2 mou ünj., bal szemen 5/10 ünj. Jobb o.: vegyes belövelltség, duzzadt szemhéjak, szaruhártyán a centrumban elhelyezkedő korong alakú mélybe is terjedő beszűrődés, mely fluoresceinnal festődik. Csarnokvíz zavaros, papilla max. tág. Mélyebb részek a cornea borússága miatt nem ítélhetők meg. Bal szemen ép viszonyok. Átfecskendezés: jobb oldalon nem fecskendezhető át, a folyadék kevés nyákos váladékkal keverve felül regurgitál. Bal oldalon akadálytalanul átfecskendezhető könnyutak. Feltöltéses rtg-felvétel: jobb oldalon csak a canaliculusok telődnek, saccus-árnyék nincs. Bal oldalon normális levezetés. Kórházi felvétele után harmadik napon műtétet végeztünk: jobb oldalon a saccust felkeresve hosszanti irányban feltártuk. Kicsiny, lapos heges falú tömlő, erősen megvastagodott fascia-rendszer. A két canaliculust és a saccus közötti összeköttetést záró vaskos heges lemezt eltávolítjuk. A saccus falát tovafutó catgut varrattal zárjuk. Sima lefolyás az orrba. Műtét után sima sebgyógyulás,

5. napon varratszedés. Első átfecskendezési kísérlet sikertelen, a folyadéka felső könnyponton regurgitál, ezért kontraszt-anyaggal töltjük fel, mely lassan, késleltetve az orrba jut. Ezután simán átfecskendezhetővé válnak a könnyutak.

Valiere-Vialeix—Robin—Chaput szerint epiphorás betegnél legegyszerűbb akkor megtalálni a könnyezés okát, ha előrement vírusbetegség szerepel az anamnézisben. A vírus okozhatja a canaliculusok és gyakran ehhez társulva a mélyebb utak gyulladását direkt módon, lehet izoláltan a vírus okozta conjunctivitis az eredet, vagy létrejöhet indirekt módon, amikor nem közvetlenül a szövetekben fennálló gyulladás, hanem az ezt követő heges zsugorító folyamat okozza a szűkületet (Fazakas). A canaliculusok találkozása és a saccusba való beszájadzása a praedilectiós hely. Létrejöhet atresia a saccus és a canalis na-216