Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-08-01 / 3. szám

A matrac-varratokat az 5—6. napon távolítjuk el. A módszer kivitelezésénél ügyelnünk kell arra, hogy a heges kötőhártya felpraeparálása alkalmával felszínesen praeparáljunk azzal a célzattal, hogy a burjánzó hámsejtek számára kellő mátrixot tudjunk biztosítani. A matrix tulajdonképpen a bulbuson maradt kötőszövetes réteg. E réteget Bacskulin szerint, sajátvér aláfecskendezéssel tökéletesíthetjük, de tapasztalataink szerint ez nem feltétlenül szükséges.

Az epithel-sejtek ráburjánzása a sclerára a cornea irányában történik a kiszegett conjunctivaszél hámsejtjeiből és e reepithelisatiós folyamat kb. a 8. napon fejeződik be.

E műtéti eljárást akkor válasszuk, ha a trauma vagy maródás utáni gyógyulási folyamat már teljesen lezajlott és a véglegesnek tekinthető heges állapot alakult ki.

Feltétlen szem előtt tartandó az, hogy a hámfosztott sclera csak tökéletes hámmal fedett tarsalis kötőhártyával érintkezzen, ellenkező esetben az összefekvő felszínek könyörtelenül összenőnek.

A hegesedési folyamat csökkentése céljából alkalmazhatunk mind általánosan, mind localisan corticosteroidokat.

összefoglalás

A szerzők ismertetik a füzedék kötőhártyaképzés módszerét, melynek elméleti alapja a Kettesy-féle füzedék elmélet.

A műtét során lecsupaszított sclerára — megfelelő matrix jelenlétében — az áthajlásnak megfelelően kiszegett kötőhártyaszélből a proliferáló hám ráburjánzik, és ezzel kialakul egy másodlagos conjunctiva.

IRODALOM. Albertit, B. : Keratoplastik. 37. Beiheft Klin. Mbl. Augenheilk. 1961. — Bacskulin, J. : Subconjunctivale Eigenbluthandlung bei frischen und alten Augenverätzungen. Klin. Mbl. Augenheilk. Í42, 1963. — Bacskulin, J. : Weitere Erfahrungen mit subconjunctivaler Eigenblutbehandlung bei Verätzungen. Ber. dtsch. ophthal. Ges. 65. — Darabos, Oy. : Über das Schicksal der heterotopen Mundschleimhautüberpflanzung in der Bindehaut. Mündl. Mitteilung, 1965. — Kreiker, A. : Die Rolle der interzellulären Verbindungen in der Krebsentstehung. Virchows Arch. 271 (1929). — Kreiker, A. : Zur Klinik und Histologie der epithelialen Bindehautxerose. Graefes Arch. Ophthal. 124 (1930). — Kreiker, A. : Über die Folgen der heterotopen Transplantation. Graefes Arch. Ophthal. 128 (1932).

Бауэр Нандор, Кинчеш Ева: Образование конъюнктивы при помощи ,,волокнистой“ конъюнктивы.

Авторы описывают метод образования „волокнистой“ конъюнктивы, теоретической основой которого является „волокнистая“ теория по Кэттэши. По ходу операции обнажается склера и при наличии соответствующего матрикса, на склеру разрастает пролиферирующий эпителий из края конъюнктивы, вышитой соответственно переходу, этим образуется вторичная конъюнктива.

N. Bauer, Е. Kineses: Conjunctival formation with a connected conjunctiva

The authors describe the method of the formation of connected conjunctiva, based on Kettesy’s theory of connection.

From the edges of the conjunctiva cut out according to the overlapping, the proliferating epithelium grows —in the presence of suitable matrix —on the sclera denuded during the operation. In this way a secondary conjunctiva is formed.

N. Bauer, und É. Kineses: Bindehautbildung mit ab geschnürter Bindehaut.

Die Methode der mittels Abschnürung gebildeten Bindehaut wird beschrieben, deren theoretische Basis die Abschnürungstheorie von Kettyesy ist. Auf die im Laufe der Operation freigelegte Sklera breitet sich — in Gegenwart einer entsprechenden Matrix — das aus der Übergangsfalte entsprechend ausgeschnittene, proliferierende Epithel, und auf diese Weise bildet sich eine sekundäre Konjuntiva.

204