Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-08-01 / 3. szám

addig feltartóztathatatlanul burjánzanak, ameddig az epithel-sejtek füzedéke nem záródik teljesen.

A füzedék záródásával viszont megszűnik a hám defectusa is. Kísérleteink és megfigyeléseink alapján megállapítottuk, hogy Kettesy füzedék elmélete a kötőhártya epithel-sejtjeire is teljes' mértékben érvényes. A sclera felszabadítása a heges kötőhártyától elegendő matrix jelenléte mellett maga után vonja a lecsupaszított sclera-részek újrahámosodását a proliferáló kötőhártya hámsejtek révén. A behámosodás teljesen független az epitheldefectus nagyságától. Adequat matrix jelenlétében már a 3—4. napon észlelhető a lecsupaszított sclera reepithelisatiója. Az ilyen módon keletkezett másodlagos kötőhártya, amelyet füzedék kötőhártyának nevezünk, megfelel mind az autotopia, mind pedig az izotopia szempontjából az eredeti kötőhártyának, következésképpen nem történik a szervezet immunsystemája részéről autoimmunreactiók megindulása, tekintve, hogy ez a szövet structuralisan és functionalisan is hely- és szerv azonos.

1. ábra. Műtét előtti állapot a kezdő metszés- 2. ábra. Műtét utáni állapot

vonal feltüntetésével

Ezen okból kifolyólag az újonnan keletkezett kötőhártyasejtek azonosságot mutatnak az eredeti, ép kötőhártya sejtjeivel, minek következtében ezek biológiai functiója is hasonló.

Az adequat sejt-structura és ennek következtében az adaequat biológiai functio az újonnan keletkezett kötőhártyában nagy szerepet játszik a beültetett szaruhártya phvsiologiás begyógyulásában és transparentiája megőrzésében.

Megjegyzendő, hogy a sclera szabadonhagyásának gondolata conj. plastica alkalmával nem újszerű elképzelés, ebben a munkánkban csupán szeretnénk rámutatni a reepithelisatio theoretikus alapjaira, amelyek oly nagy szerepet játszanak a kötőhártya újrahámosodásában.

A fent vázolt tények alapján Kincses szerint a következő műtéti megoldást ajánljuk:

A bulbus felszínes lehámozása a heges kötőhártyától Cooper-ollóval történik, a limbustól kiindulva. A műtétet összeköthetjük a szaruhártya lelamellálásával és a lelamellált szarurészek verticalis eltolásával. A felszabadított és verticalisan eltolt kötőhártyaszéleket nem horgonyozzuk le a sclerához, hanem az áthajtásokat oly módon alakítjuk ki, hogy a kötőhártya metszésvonalának a szélébe ún. matrac- vagy ,,U” varratokat helyezünk be, egy-egy szemhéjra vonatkoztatva 3—5-at — majd ezen varratokat átöltjük a szemhéj bőrére — az áthajtás mélységének megfelelően, és a bőrön megcsomózzuk a fonalakat. Ezzel a módszerrel tulajdonképpen csak a tarsalis conj uncti vát és részben az áthajlásokat alakítjuk ki. A bulbaris conjunctiva az áthajtásban rögzített kötőhártyaszélekből alakul ki, a sejtek proliferate ja révén.

203