Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-05-01 / 2. szám

Tizenkét súlyos és legsúlyosabb stádiumban levő 17—80 éves korú diabete­ses retinopathiás betegünket, akik átlagosan 8—10 éve szenvedtek cukorbajban, Presomen kúrában részesítve a következő megfigyeléseket tettük egv év alatt. A mikroaneurysmák spontán visszafejlődése ugyan ismert, mégsem tartható véletlennek, hogy 9 betegünkön ezek feltűnően megfogytak és csupán 3 esetben nem láttunk változást. A szemfenéki vérzések száma a kúra folyamán összes betegünkön hónapokra megcsökkent. Különösen nagy jelentőségű volt a vér­zéscsillapító hatás diabeteses praeretinalis vérzésekben, minthogy a későbbiek­ben gyakran ezek vezetnek irreparabilis üvegtest elváltozásokra, a proliferativ forma jelentkezésére. Utóbbinak megelőzése, ill. késleltetése a szemészet egyik égető problémája. Három betegünkön tudtuk kúra folyamán megfigyelni a 2. ábra 252 I 1. ábra 75% 100% vénás, Ш. venulás dilatatio tartós csökkenését. A momentán vérzéscsillapító hatáson kívül a folyamatnak hónapokra kiterjedő megállapodását tudtuk ész­lelni. Ezek a jelek az ideghártyai érfalak histochemikailag kérdéses permeabili­­tás változását klinikailag inkább igazolni látszanak. Erre utal egyes retino­pathiás gócok, érmenti oedemák megfogyatkozása is. A macularis elváltozá­sokra gyakorolt kedvező hatást jelzi a látásélesség javulása. Jelentős javulást észleltünk négy, mérsékeltet és csekélyét három-három esetben, két betegünk látása nem változott. A degeneratív gócokkal destruált macula nem sok kilátást nyújt visus javu­lásra. Érdekes módon egyik betegünkön a maculáris ,,Spritz Figur” feltörede­zését és vékonyodását észleltük a kúra alatt, ugyanakkor az ereket kísérő lipoid structurák nem változtak. Ezen betegünk másik bizonytalan localisatiójú há­­lyogos szemén a kúra végeztével a fényérzós normalizálódott. A meglevő vér­zések felszívódása, újabb vérzések elmaradása, a keringés javulása lehet az oka a functiók javulásának. Szövődményes esetekben is kedvező hatást figyel­tünk meg, mint a látóidegfő oedemájában, neuritis retrobulbaris és thrombosi­­sok képét utánzó szemfenéki érelzáródásokban. A retinopathia diabeticát olykor kísérő szemfenéki thrombosisok ellenére adhatók az oestrogenek, ilyenkor is kedvező a hatás. Kimmelstiel—lUí/.swi-képben szenvedő betegünk szemfenéki vérzései csak valamelyest csökkentek. Az előzőén belosztályon kezelt beteg három héten át vérző nodusai azonban két Presomen injectio után megszűntek vérezni. Az előrehaladott proliferativ elváltozások konzervative tehát alig be­folyásolhatók. Ér újonnan-képződések, rete mirabilék kapcsolt oestrogenek al­kalmazásával el nem tüntethetők. Felmerül a gondolat, hogy a kapcsolt oestro-8 Szemészet 113

Next

/
Thumbnails
Contents