Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)

1968-08-01 / 3. szám

3. ábra. Az ,, A”-val jelölt terület kinagyítva (9000x) 4. ábra. A nyilak a hám közepén levő kivezető járatok beszájadzását mutatják. Nagyitás: 6000 X A szokásos elektronmikroszkópos methodika mellett (1. ábra) a továbbiakban a Moor-féle fagyasztásos módszerrel is vizsgáltuk a nyúl Harder-mirigyének vörös részét. Úgy látszik, hogy a fagyasztással készült replikán a Harder-mirigy vörös részének újabb, struktúra szempontjából különböző jellegű két részét sikerült kimutatni, melyeket sem fény, sem a szokásos elektronmikroszkópos eljárással eddig nem észleltünk. Közös jellemzője a két résznek a felvételen (2. ábra) látható nagy, egynemű anyaggal telt üregcsoport, melynél az egyik oldalon (A terület) az üregeknek igen kifejezett fala, demonstrálható összeköttetésekkel látható, a másikon (B terület) viszont nem, vagy csak szakadozott sejthető kontúrok figyelhetők meg. A 3. ábrán az A terület összeköttetései nagyobb nagyításban láthatók. Különböző viszont az üregek környezete. Ennek strukturális vizsgálata, jelen­tőségének értelmezése és összevetése a szokásos elektronmikroszkópos képpel folyamatban van. A 4. ábrán helyenként köbhámmal bélelt kivezető járatot láttunk, mely sza­bálytalan is lehet. A hám közepén látható nyílások valószínűleg a fallal bíró üregek beszájadzásának felelnek meg. IRODALOM: Moor, H., Mühlethaler, K., Waldner, H., Frey-Wyssling, A.: A new freezing ultramicrotone. J. biophys. biochem. Cytol. 10, 1—13 (1961). — Moor, H.: Die Gefrierfixation lebender Zellen und ihre Anwendung in der Elektronenmikroskopie Z. Zellforsch. 62, 546—580 (1964). П а й о p P., П e p e ш T.: Электронномикроскопическое исследование железы Хар­дера методом Мура на кроликах. Pajor, R. and Peres, T. : Examination of the Harder's gland of the rabbit by means of electronmicroscope, with Moor’s method. R. Pajor und T. Peres: Elektronenmikroskopische Untersuchung der Harder- Drüse des Kaninchens mit der Methode von Moor. KÖNYVISMERTETÉS Transactions of the Ophthalm. Soc. U. K. vol. 87, 1967. A Brit Szemésztársaság 1967. évi munkálatai számos aktuális problémáról számol­nak be. Ilyenek a ipikrosebészet kérdései, elektrodiagnosztika (6 előadás): utóbbi téren a chloroquin és phenothiazin okozta macula-károsodás korai kórismézése emelendőjki. — A laser-sugár a pigment-hámban valóságos robbanást hoz létre, mechanikus hul­lámok kiváltása mellett; ezért Mellerio tartózkodó állásponton van az ideghártya­­leválás kezelésében. A Bowman-előadás a Bruch-féle hártya döntő szerepét emeli ki a macularis elfajulás kortanában (Hogan). At. Oxford Congress anyagában a fluorescein angiographia dominál (5 előadás). A Doyne-emlékelőadásban B. Jones a szem vírusbetegségeinek korszerű kezeléséről ad teljes képet: az IDU therapiát elsősorban a eortison-károsított szaruhártya-herpesre korlátozza. A többi társaságok anyagából említésre méltó témák: papilla-oedema (Scott), a pseudopapillitis vascularis (Cullen), rendszerbetegségeket kísérő cataracta (v. Bahr), anyagcsere-betegségek szemtünetei (Martin, Cogan). A közel 900 oldalas szép nyomású kötet bőven tartalmaz értékes tanulságokat. Grósz István 13 Szemészet 193

Next

/
Thumbnails
Contents