Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)
1968-08-01 / 3. szám
ben az iris festékes lemezével összefüggő, szabad pigment-sejteket tartalmazó intraepithelialis pigment-cysta. A tumor felszínét egyébként pigment-epithel nem határolja el. A daganat infiltrálja a sugártest stromáját, valamint több sugártestnyúlványt is. Több pi'oc. ciliares erősen megnyúlt, pigment-nélküli hámján kifejezett proliferatio, mely a tumor szövetével, illetve az egyes processusok hám-proliferatiója egymással is összefügg. Sok helyen a processusok erősen vérteltek. A daganat hátrafelé nyomja a lencsét, helyenként fibrosusan összetapad a lencsetokkal, melyen egyes metszetekben kisebb repedések láthatók. Az elülső tok alatt fibrotikus cataracta-képződés, epithelburjánzás. A lencserostok egy része szétesett, sok vacuola, réseket körülvevő epithelproliferatio. A lencsetokhoz irisből származó sejtek is tapadnak. Maga a daganat a sugártest festéknélküli hámsejtjeiből felépített, részben tubuloalveolaris, cystikus-papillaris, részben solid epithel-sejtfészkeket, egy-két, de többsoros epithelsejt-szalagokat is tartalmazó szerkezetű. Rendkívül kevés stroma található a daganatban, kevés érrel. Capillarisok inkább a daganat felszínének közelében láthatók. Főleg a daganat széli részein, de helyenként a tumor belsőbb részében is, a hozzá tapadó, illetve a tumor-szövettel proliferatio révén összeköttetésben álló sugártestnyúlványok pigment-rétegéből származó pigment-sejt van. 3. ábra. E pithei-sejtszalag a daganatból A daganatban idegrostokat impregnatióval nem tudtunk kimutatni. Alciánkék festéssel savanyú mucopolysaccharidát nem találtunk. Ugyancsak hiányzott a daganatsejtekben a PÁS pozitivitás, mely egy általunk korábban közölt embryonalis typusú sugártesthám-daganatban kifejezett volt (Ágoston, 1966). A chorioideában, retinában kóros sejt nincs, szerkezetük normalis. A szövettani kép alapján a daganatot a sugártest festéknélküli hámjából kiinduló „felnőtt typusu” malignus epitheliomának tartjuk. Az epithel-burjánzás meghaladja a reactiv hyperplasia mértékét. A sugártest és a sugártestnyúlványok infiltratiója, a lencse károsítása mutatja, hogy nem egyszerű epithelhyperplasia, vagy Fuchs-féle benignus epithelioma a betegnél talált daganat. A szemen chronikus gyulladás, perforáló sérülés jele nem volt. Esetünkben a daganatfejlődés kiváltójaként az anamnesisben említett, banálisnak tartott contusiót tartjuk valószínűnek. A sugártesthámon és a lencsetokon a contusio kiváltotta sérülés kezdetben regeneratiós proliferatiót indukált, mely daganatos burjánzásba ment át. Az enucleatio a biztos klinikai differential-diagnosztikai lehetőségek hiányában véleményünk szerint nem volt elkerülhető. Próba-excisiót kétségtelenül lehetett volna végezni. Azonban a teljes pathoanatomiai kép ismerete nélkül, a daganatot festékszegény melanoblastomának, esetleg tubulo-alvealaris gastro-intestinalis eredetű carcinoma-metastasisnak is lehet diagnosztizálni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy akár a pathohistológiával foglalkozó szemész, akár más pathohistológus, talán csak első és egyetlen alkalommal találkozik saját szerény anyagában a sugártest e rendkívül ritka daganatával. A bevezetőben említett agyi propagatióval járó és halállal végződő esetek is azt 173 4. ábra. A daganattal összefüggő sugártesthám proliferatio
