Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)

1968-06-01 / 1-2. szám

testeit mindenképpen helyesebb eltávolítani. Pontos loc. után a nagyobb rézszilánk eltávolítása indokolt, míg több aprónál a konzervatív kezelés a helyénvaló. A fémek oldódását fékeznünk kell, erre a Na-thiosulfat igen alkalmas (Otto, Müller, Sebestyén stb.); betegünk szilánkjai a kezelés folyamán megfeketedtek és porozósak lettek. A rézcarbonát valószínűleg az üvegtest zsugorodását is okozhatja, de ez a zsugorodás reversibilis lehet.

Áthatoló sérülések legkisebb gyanúja esetén is első teendőnk közt legyen a rtg felvétel!

IRODALOM. Müller, H. K.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 1937. 99, 538. — Ottó, H. K.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 1947. 111. 240. — Sebestyén J. Gy.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 1957. 130. 747.

Ф. Ч и л а г : Последствия инородных тел, оставшихся в глазу.

С s i 1 1 a g, F.: Sequelae of the foreign bodies remained in the eye.

F. C s i 1 1 a g: Uber die Folgen der im Auge zurückgebliebenen Fremdkörper.

A BOTE I. sz. Szemklinikájának (igazgató: Radnót Magda egyet, tanár) közleménye

Visus-vizsgálat alexia esetében

SZABÓ GYÖRGY

H. L. 40 é. férfibetegnél urológiai műtét kapcsán altatási szövődményként hypoxiás agyi károsodás lépett fel 1965 októberében. Más intézetben akkor corticalis vakságot állapítottak meg, mivel a pupillák fényreactiójának megtartott volta mellett teljes amaurosis lépett fel. Leírás szerint a betegnél kétoldali, nagykiterjedésű corticalis és subcorticalis károsodás állott fenn, erre utal akkori hosszabb idejű eszméletlen állapota, aphasiája és kétoldali symptomás parkinsonismusa is. Később kérgi vakság oldódott és az igen lassú somatikus és psychés javulás állapotába került betegnél első ízben 1965 novemberben végeztünk szemészeti vizsgálatot. Tiszta törőközegek, minimális ametropia, csökkent fusiós frequentia érték, teljes látótér mellett mindkét oldalt jelzetten halványabb papillákat találtunk. Látóélessége mindkét oldalt kml.-szeou? volt. Szemészeti lelete rossz visusát nem magyarázta, de a kérgi vakság állapotán túl alexia fennállását valószínűsítette. Adaequat neurológiai kezelés után 1966 januárban került ismét észlelésre a beteg. Tiszta törőközegek, jó fusiós frequentia érték, teljes látótér mellett, látóélesség 5 m — kérdéses 5/50-re javult. A szokásos betű és szám optotvpekkel megkísérelt visus-felvételnél igen kifejezett zavar volt észlelhető, ami a litteralis alexia diagnosisát látszott megerősíteni, mivel ophthalmologiai állapota szerint lényegesen jobb visus-érték volt várvárható. Az alexia kórisméjének megfogalmazása ellen szólt viszont az, hogy a visus-érték felvételénél ugyanazok a nehézségek mutatkoztak a villa és gyűrű, tehát geometriai formák alkalmazása esetében is, mint a betűk és számok használatakor. Előtérbe került tehát a betegnél egyébként is jelenlevő térbeli orientatiós zavar, a jobb-bal tévesztés, helyzetfelismerési zavar, ami az occipitalis lebeny működési zavara mellett a parietalis lebeny működészavarát is jelenti. Így érthető, hogy az esetleg látott, de fel nem ismert symbolumok mellett a csupán tájékozódási képességet feltételező geometriai ábrák irányát sem tudta megjelölni, ezért olvasótáblákkal végzett vizsgálati eredménye rossz volt.

Célszerűnek látszott olyan módszerrel vizsgálni a beteget, ahol csak a visualis észrevevési képesség játszik szerepet, és előbbi tényezők nem zavarják a vizsgálat selectivitását és objecti vitását.

131