Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)

1968-06-01 / 1-2. szám

Alkalmas eszköznek tűnt ilyen vizsgálatra a dinamikus látóélesség meghatározására szolgáló készülék.

Ennek lényege, hogy adott méretű és fényességű vizsgáló jel beállítható nagyságú elmozdulást végez az eszköz vetítőernyőjén. Amikor a beteg jelzi a vizsgáló jel mozgását, a készülékről leolvasható szögértékben az elmozdulás nagysága. Az így nyert szögérték több száz bemérés alapján egyenértékű az optotypekkel történő vizsgálat eredményeivel.

A beteget 1966 május és 1967 márciusában vizsgáltuk újból. Somatikus állapota további lassú javulást mutatott, szemészeti statusa változatlan maradt. A dinamikus látóélesség vizsgálati módszerével azonban előbb 5/10—5/ 12-es Snellen-értékben kifejezhető látóélességet, utóbb már 5/5-nek megfelelő Snellenértéket tudtunk mérni mindkét oldalon, annak ellenére, hogy a szokásos optotypekkel mérve látóélességében legutóbbi ellenőrzés során sem volt semmiféle javulás registráiható. Ez a jelentős differentia jelenleg is fennáll és elfogadható magyarázatát adni igen nehéz. Valószínű magyarázat lehet az, hogy amikor a kérgi vakság oldódott, maradéktünetként bizonyos occipitalis functio-zavarok maradtak fenn. Az occipitalis functiók teljességéhez ép parietalis lebenyműködés is szükséges: iránymegjelölés, lexia, térbeli orientatio. Ha az optikai gnostikus vizsgálat olyan feladatot ró a cortexre, melyhez az előbbi említett functiók épsége is szükséges (geometriai optotypek!), látszólag a kérgi vakság jelenségéhez hasonló állapot benyomását keltheti. Alkalmas egyéb vizsgáló mód (dinamikus módszer) ez esetben az elsődleges kérgi területek jó functiójának bizonyítása mellett lehetőséget adhat a szomszédos gnostikus mezők működésének megítélésében és esetleg differentialdiagnostikai jelentőségű lehet.

Természetesen nem ez az egyetlen lehetséges vizsgáló mód kérgi vakság gyanúja esetén, de az egyébként más célból szerkesztett eszköz ilyen értelemben történő alkalmazásának érdekessége és a vele elérhető pontosabb kórismézés lehetősége indokolta fenti eset ismertetését.

Д. Сабо: Исследование остроты зрения при алексии.

Szabó, Gy: Examination of the visus in the case of alexia.

Gy. Szabó: Sehprüfung im Falle von Alexie.

A Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának közleménye (igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár)

Színlátás vizsgálattal ellenőrzött ultrahangkezelés

B. SÁRMÁNY JUDIT, BERTRNYI ANNA, ifj. G R E G U S S PÁL

A therapiás ultrahang besugárzás eredményét különböző vizsgálatokkal ellenőrizhetjük. Üvegtesti homályokat pl. a látásélesség meghatározással és a törőközegek átvilágításával, a tapetoretinalis degeneratiókat látásélesség, szemfenék, látótér, adaptatio és elektroretinographiás vizsgálattal.

A színlátás vizsgáló módszerek fejlődése következtében lehetővé vált az ultrahang hatásmechanizmusának vizsgálata a színtévesztés eseteiben is. A szerzett színérzés-zavarokat különféle tényezők befolyásolhatják. Ilyenek a mérgek, a szag- és hangingerek, fáradékonyság, hypoxia, alkohol, gyógyszerek stb.

A szerzett színérzés-zavarok többnyire a retina vagy a látóideg elváltozásával járnak együtt, s azok gyógyultával vagy visszafejlődnek, vagy maradandó károsodással gyógyulnak.

Az ultrahangkezelés Sonotherm typusú készülékkel történt, contact kezelő-132