Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-03-01 / 1. szám
A diktyoma csoportba tartozó daganatok rendszerezése rendkívül nehéz. Egyrészt kevés az esetek száma és ezek között az epithelioma, medullo-epithelioma és retinoblastoma közötti átmeneti típusok is találhatók (Wolter és Pfister, 1961), másrészt a különböző' szerzők más és más elnevezést használnak. Badal és Lagrange (1892) ,,a sugártest és sugártestnyúlványok primitív carcinomája” kifejezést használják, Verhoeff teratoneuroma, Vélhagen (1919) a neuroepithelioma gliomatosum syringomyeloides corporis ciliaris néven közhk esetüket. Asbury (1944) Elwyn (1947), Friedenwald (1952), Malone (1955), Zülch (1956), Reese (1957) és Grinker (1931) a medullo-epithelioma elnevezést tartják helyesnek. Cardeli és Starbuck (1959) a diktvomát a sugártest retinoblastomájának tekintik, egyrészt hasonlóan a vese (nephroblastoma) és máj (hepatoblastoma) embryonalis daganataihoz, másrészt ez az elnevezés jobban kifejezné szerintünk a diktyoma mai felfogás szerinti histiogenezisét. Nordmann a neuroepitheliomák közé sorolja, szerinte inkább evolutív dysembryoma, vagy csökkent malignitású neoplasma. Bernouilli szerint a neuroepithelioma elnevezés önmagában kevés; mivel a közölt diktyoma esetek egy részében a daganat különböző sejtféleségekből áll, a neuroepithelioma teratoides ciliare elnevezést ajánlja. Verhoeff teratoneuroma elnevezését joggal veti el Nordmann, mivel teratoma alatt több csíralemezből kiinduló képződményt értünk. Willis szerint is, a teratoma valódi daganat, mely többféle szövetből áll és eltér attól a szövettől, melyben a daganat fejlődik. Még az embryonalis korban keletkezett kevert daganatok sem tartoznak a teratomák közé, ha az illető régióhoz tartozó szövetet tartalmaznak. Az embryonalis daganatokban a fibroblastokból porcvagv csontszövet is képződhet, mert metaplázia gyakran következik be abnormalis feltételek mellett. Érthető tehát, hogy a diktyomában is, éppúgy mint a vese és máj embryonalis daganataiban, előfordulhat porcszövet. Böck (1929) Schepkalowa; Fralick és Wilder (1949), Malone', Kesavachar és Junnarkar (1960) találtak porcot diktyomában. Verhoeff, Velhagen, Böck, Malone, Gareis neurogliát, Redslob, Verhoeff pedig ependyma sejteket mutatott ki az alapszöveten kívül. A valódi teratomában mindig található „exotikus” szövet is, mint: nyálmirigy, fog, idegszövet stb. Az is kétségtelen viszont, hogy a teratomákban is általában medullaris epithel alakjában van jelen az idegszövet. A legtöbb szerző megtartja végülis Fuchs elnevezését, a diktvomát, mely nem fejezi ki ugyan sem a daganat sejtféleségét, sem származását, csupán hálózatos szerkezetére utal (diktyos = rece). Az embryonalis daganatok eredetének ideje elméletileg akár a foetalis, akár a postnatalis életnek bármely szakasza, melyben az érdekelt szövet még éretlen sejtekből áll. Fuchs a diktyomák keletkezési idejét a d-ik embryonalis hét körüli időre helyezi, amikor a magok differenciálódása a retina egyes rétegei szerint még nem történt meg. A pars ciliaris retinae a 6‘-ik foetalis hónapig éretlen sejtekből áll, míg a pars optica retinae már jól differenciálódott. Andersen szerint ha a daganat fejlődése a ő-ik foetalis hónapban vagy előtte indul meg az embryonalis retina ezen differenciálódási szakában levő sejtekből: diktyoma, ha pedig a differenciálódás későbbi szakából származik a daganat: Fuchs-íéle malignus epithelioma fejlődik ki. Bernouilli saját esetében a daganat kezdetét igen korai szakra, a primer szemhólvagnak a secundaer szemhólvaggá való betüremkedési idejére, az első foetalis hónap vége előtti időre helyezi. A primitív neuralis cső medullaris epitheljéből származó daganat, a medullo-epithelioma vagy diktyoma ott fordulhat elő, ahol a medullaris epithel mint nem-pigmentált réteg a sugártestet bevonja, azaz a pars ciliaris retináén. Elméletileg a diktyoma fejlődhet az irisből is. Asbury (1944) szerint, mivel a sugártest és pars iridica retinae epithelje közös származású, azaz mindkettő a secunder szemhólvag elülső széléből fejlődik, embryonalis typusú medullo-53
