Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)

1966-06-01 / 2. szám

finom (6). Exsudativ lymphatikus gyermekek hajlamosak a vaccinia megbetegedésre (12). Radnót két esetet ismertet, amelyekben a szem megbetegedése más egyén vaccinatiója kapcsán keletkezett. Megállapítja, hogy mindkét esetben megfelelő hygiénés rendszabályok mellett a betegség elkerülhető lett volna. Vaccinatio kapcsán fellépő szemelváltozásokat azért tartja jelentősnek, mert a kevésbé súlyos esetben is a hegesedés komoly következményekkel járhat.

Endogén fertőzéskor a vírus haematogén úton a vérárammal jut el a szembe (10) és 3—7 nap múlva az oltás után a naso-pharynxban megtalálható (13).

Az incubatiós idő a szerzők többsége szerint 12 nap, de vannak, akik sokkal rövidebb időpontban határozzák meg. Heydenreich szerint azokon, akik már régebben is oltva voltak, 3—4 nap, az először oltottakon 4—6 nap. Sedan, Ourgar és Guillot az ektogén fertőzés incubatiós idejét 6—8 napban, az endogént 15 napban jelölik meg.

Az elváltozás leggyakrabban az oltott karral ellentétes oldalon jelentkezik (mivel az ép karral történik a viszkető pusztula megvakarása). A szemhéjon, az intermarginális vonalban difteriaszerű elváltozás jön létre, melyhez oedema, praeauricularis és submaxillaris nyirokcsomó duzzanat, láz és fájdalom társul. Az indurált területen és körülötte fekélyek láthatók. Ha a folyamat a mélyebben fekvő szövetekre is ráterjed, a conjunctiva is megbetegszik, ilyenkor pusztulák és csomók keletkeznek rajta, melyeket levonható febér lepedék fed. A vaccinola a conjunctiváról a szaruhártyára is átterjedhet, ez azonban ritkábban fordul elő, az esetek x/3-ában észlelték (3, 38). A szerzők közül többen úgy vélik, hogy a szaruhártya sohasem lesz immunis (4, 16, 35). Linnen ezt a feltevést megcáfolja, szerinte a szaruhártya is immunis lesz, de egy későbbi időpontban.

A szaruhártyán az elváltozás primaer (6, 26) vagy secundaer módon jelentkezhet diffus keratitis formájában, melyet először Schirmer írt le 1891-ben, keratitis postvaccinola néven. Az irodalomban számos esetről olvashatunk, ahol vaccinia következtében keratitis disciformis keletkezett, melyhez serozus iritis járult (1, 27, 37, 38). Duke—Elder a vaccinia eredetű szaruhártya elváltozásokat 4 csoportba osztja : 1. A cornea marginális infiltratiója. 2. Valódi pusztula a szaruhártyán, amely 3 nappal a contaminatio után jön létre. 3. Keratitis disciformis, amely centrális lokalizációjú és súlyos iridocyclitist okozhat. 4. Keratitis interstitiális.

Többször észleltek vaccinia effloreszcenciákat a szemen, anélkül, hogy az oltás helvén pusztula keletkezett volna (19). Postvaccinalis encephalitis is társulhat a kórképhez, ilyenkor a szemtünetek csak részjelenségei az encephalomyelitisnek. Ezen megbetegedésre jellemző az incubatiós idő, amely rendszerint 6—12 nap (34).

Súlyosbítja az elváltozásokat a fennálló ekcéma. Gyerekek, akiknek atopicus ekcémájuk van, oltás következtében generalizált ekcémát kaphatnak, ez az ekcéma vaccinatum. Ez esetben 48 óra alatt tiszta folyadékú hólyagok keletkeznek az egész testen — beleértve a szemhéjat és az arcot is —, a nyirokcsomók megduzzadnak és a folyamat végzetes kimenetelű is lehet (1). Ezért ekcémás gyereket oltani tilos ! (40)

Megkönnyíti a dg.-t a szövettanilag kimutatható Giíarmeri-testecskék jelenléte, az elektron-mikroszkópos vizsgálat, valamint az előzetes oltás, melyek a vaccinia mellett bizonyítanak (20). A Paul-féle próba szerint a vaccinia vírusával fertőzött nyúl szaruhártyáján néhány óra múlva az epithel sejtek hipertrofizálnak, 24 óra múlva a sejtekben megjelennek a Guarnieri-testecskék.) A komplement kötési reakció és a Gordon-féle aglutinatio vaccinia esetében specifikus (1).

Klinikánkon 1963 őszén történő védőoltásokkal kapcsolatban a következő 2 eset fordult elő :

1. P. S., 68 é. férfi, azzal a panasszal jelentkezett, hogy tengerentúli utazása előtt védőoltást kapott s utána jobb szeme gyulladt lett. Vizsgálatkor : az oltás utáni 9-ik napon jobb karján típusos hímlóoltási reactio látható (kb. 10 cm. átmérőjű lobos udvar közepén), hőemelkedése van, közérzete rossz, jobb szeme erősen gyulladt, látása megromlott. Látásélessége : 5/8, ü. n. j. 5/5.

Felvételkor jobb szem : alsó-felső szemhéj duzzadt, hyperaemiás, alsó szemhéjszélen összefolyó ulcusok, tarsus beszűrődött, fájdalmas. Felső szemhéjszélen 5 kisebb kifekélyesedett hólyag. Conj. az alsó áthajlásban vérbő és a tarsalis conjunctivát fehéres lepedék vonja be. A eorneán IUh—VIID' között a limbusban apró infiltrátumok láthatók, a Descemet-hártya kissé redőzött. Tiszta közegek, ép szemfenék. (Ld : 1. + 2. ábra.)

Bal szem : külsőleg békés, ép.

Therapia : Chloramphenicol cseppek, általános Sulfonamid és gamma globulin, majd keratitise miatt Emanil kezelésben részesült. Állapota 5 nap alatt javult, corneáján finom széli nubeculák, alsó szemhéj szélén finom hegek maradtak vissza.

95