Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)

1966-06-01 / 2. szám

2. К. G. 9 é. fiú. Himlőoltást kapott jobb karján. 3 nap múlva az oltás helyén hímlőoltási reactio mutatkozott kb. 6 cm átmérőjű, oedémás, vörös udvar közepén. A 4-ik napon jobb hónaljában és jobb lapockáján is csoportosan apró hólyagok kelet­keztek, majd ugyanakkor megduzzadt a bal alsó és felső szemhéja, valamint a bal orr­­bemenete. E tüneteket submandibularis és praeauricularis nyirokcsomó-duzzanat, rossz közérzet és 38,5 temp, láz kísérte. y2 éves korában részesült himlőoltásban, de ez nem eredt meg, így jelen oltását elsőnek kell tekinteni. Látásélessége : 5/5, 5/15. A jobb szem ép. A bal szem : duzzadt, vörös szemhéjak, chemotikus, halvány conjunctiva. A cor­­neán Xh—Ilh-ig a limbusban összefüggő infiltratum, fehéres lepedőkkel fedve, a cornea másutt ép. Kp. tág, jól reagáló pupilla, tiszta közegek, szemfenék ép. Therapia: pupillatágítás, lázcsillapítás, Nebacetin kenőcs és roborálásként vita­minokat kap. 8 nap után gyógyultan távozik. Diff. dg. E kórképet el kell különíteni a hasonló lokalizációjú, apró hólyagú pusz­tulás megbetegedésektől, így a diftériás szemgyulladástól (a garat megtekintése és diftéria kenet készítése által) (19), továbbá lues, pyogén folyamatok, tuberculum, herpes, herpes zoster, bárányhimló, gombás elváltozásoktól, hordeolumtól — mellyel kezdetben könnyen összetéveszthető (40). A vaccinia eredetű primaer, disciformis keratitist a Fuchs-ié\e disciformis keratitistől elkülöníti: 1. centrális parenchymás, szürke disciformis szaruhártya elváltozás, 2. szürke kifejezett gyűrű, 3. Descemet­­hártya részvétele, 4. enyhe uvea reakció, 5. széli tiszta szaruhártya, 6. hosszú lefolyás, 7. marandandó homályok (33). 1. ábra 2. ábra A kemoterápiában Hamre, Bernstein és Donovick kísérletei alapján egy új készítmény került forgalomba a „Marborán” (N-methylisatin-/?-thiosemicar­­bazon), mellyel Bauer, Vincent, Kempe és Downie végeztek vizsgálatokat Indiában. Megállapították, hogy himlős betegekkel érintkező személyeket Marboránnal tökéletesen meg lehet védeni a fertőzéstől. Statisztikájuk szerint 1101 esetben kezelt személy közül — akik himlős betegek környezetében vol­tak — összesen 3 könnyebb lefolyású megbetegedés fordult elő. A Marborán tehát variola vírus fertőzés incubatiós idejében adva hatásosnak bizonyult, ezért megpróbáltuk vaccinia esetében is alkalmazni, azonban eredménytelenül. Ezt a tapasztalatunkat irodalmi adat is megerősíti (2). Mivel a Marborán nem vált be, kísérleteket végeztünk az 5-jód-2-desoxy­­uridin tartalmú szerek közül az Idexur szemcseppel és a Synmyol kenőccsel. Methodika : Állatkísérleteinket 13 nyúllal végeztük. Scarificatorral előzetes érzés­telenítés után (1 %-os tetracain oldat 2-szeri becseppentés) a corneát felszínesen, lim­­bustól-limbusig, rács alakban felkarcoltuk, majd csirkeembrió chorioallantoisán te­nyésztett humán vaccinia vírust tartalmazó cseppet cseppentettünk a corneára s a pipettával egyenletesen eldörzsöltük. Annak bizonyítására, hogy a nyúlcorneán létrejött gyulladás valóban vaccinia okozta elváltozás, a következő próbát végeztük : cornea hám kaparékot a festődő területből tárgylemezen kikenve, eosin festés utón a cornea hámsejtek plazmájában az adenovirus fertőzésekre jellemző, a sejtmagot kissé benyomó zárvány testeket ki­mutattuk. Ily módon a kísérleti állatok mindkét szemén vacciniát hoztunk létre. A bal­szemét Synmyollal 8 nyúlnak, 5-nek Idexurral kezeltük. Mind a 13 esetben a jobb szem kontrollként szerepelt úgy, hogy indifferens szemcseppként chloramphenicol szem-96

Next

/
Thumbnails
Contents