Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)

1966-06-01 / 2. szám

Az alpha-chymotrypsinnel operált 3 szem sebszéleinek histologiai szerkezetében egyaránt a gyér sejtes reakció tekinthető a legfeltűnőbb jelenségnek. Szinte kívánkozik az összehasonlítás olyan szem szöveti képével, amelyből enzym alkalmazása nélkül történt a hályog eltávolítása. Ezért 5 héttel a szürkehályog kivonása után szívelégtelen­ség miatt meghalt egyik 87 éves nőbetegünk jobb szemét a fentebb vázolt módon his­­tologiailag feldolgoztuk. A 7. ábra tanúsága szerint a sebszélek összeforradtak, körü­löttük igen mérsékelt sejtes reakciót lehet találni. A szaruhártya alatt a sebzésnek megfelelően még gócos lobsejtes beszűrődés és óriássejtes reakció észlelhető. A szivár­ványhártya és a csarnokzugi szövetrészletek, valamint a szemgolyó egyéb részei reakció­mentesek. Megbeszélés Az elvégzett histologiai vizsgálatok eredménye nem jogosít fel általános érvényű következtetésekre. Annál kevésbé, mert a feldolgozott metszetek nem­csak szemenként, hanem ugyanazon szem sebszéleinek más-más részén is egymás­tól különböző szöveti szerkezetet mutatnak. Ilyenformán tehát esak az átvizs­gált metszetek részletezéséhez tarthatjuk magunkat. Ezek alapján szembeötlő jelenségnek tekinthetők : 1. A szövetek gyér sejtes reakciója. 2. A sebészek különböző mértékű regeneratiós folyamata. 3. A szivárvány és csarnokzug vér­bősége, vizenyője és beszűrődése. Ad 1. Landolt és lleinzen teljes határozottsággal, míg Fanta nagy valószí­nűséggel az alpha-chymotrypsinnek tulajdonítja az operált szem szöveteinek feltűnően gyér sejtes reakcióit, különösen a sebcsatorna széleinek környékén. A szerzők ismertette 88 éves, ill. 65 éves operált szem sebszélein \ alóban szem­beötlő a sejtszegénység. Fanta esetében a sebcsatorna közelében található sejtek alakja is megváltozott, amit szintén enzym-hatással magyaráz. Fentebb ismer­tetett eseteink közül a másodikban (6. ábra) volt olyan magfestést nem mutató terület, amelynek láttán gyanúnk támadhat, vajon nem az alpha-chymotryp­­sin játszik-e szerepet ezen szövetrészlet feltűnő sejtszegénységében. Ha azon­ban a 7. ábrán bemutatott öthetes műtéti hegvonal gyér sejtes reakcióját tekint­jük, akkor önkéntelenül is arra kell gondolnunk, hogy talán nem az enzymnek, hanem inkább az operált korának lehet döntő szerepe a szöveti sejtreakció ki­alakulásában. Emellett szól Fanta közleményének 7. ábrája is, amelyen a műtéti hegvonal egyáltalán nem sejtszegényebb a fenti 7. ábrán láthatónál, pedig enzymmel végezte a hályogműtétet. Ad 2. Nyilvánvaló, hogy a kor szerepe még inkább szóbajöhet a műtéti sebzések regeneratiós folyamatában. Az idős egyének esetében már régóta meg­figyelt vontatott sebgyógyulás különböző mértéke histologiailag is kimutat­ható. Jól látható ez az első esetünk bal szeméről készült 3. ábrán, amelyen a regeneratiós jelenségek hiánya miatt lényegileg az 1. ábrával megegyező képet kaptunk, pedig 1 hetes műtéti sebzésről van szó. Nem vizsgálva meg a seb­csatorna távolabbi szakaszait, az 1. és 3. ábra ahhoz a téves kövekeztetéshez vezethetne bennünket, hogy az alpha-chymotrypsinnel operált jobb szem két­napos és bal szem egyhetes műtéti állapota nem mutat szöveti eltérést. Ha azonban a metszet további részeit is megnézzük, akkor a 4. és 5. ábra tanúsága szerint már kétségtelenül felismerhető a sarjszövetburjánzás és mérsékelt lob­sejtes beszűrődés szöveti képe. Ennél vontatottabb sebgyógyulási folyamat látható 78 éves második betegünk jobb szemének histologiai metszetén és sejt­­szegényebbnek is tűnik, mit 72 éves első betegünk bal szemének szöveti szer­kezete. A legkisebb fokú sejtes reakció a legidősebb betegünknek : az enzym nélkül operált 87 éves nőnek jobb szemében volt található. Offret és munkatársai, miként Iserle és munkatársai nem észleltek semmi­féle, az alpha-chymotrvpsin gátló hatásának tulajdonítható vontatott seb­­gyógyulást. Landolt és Heinzen, továbbá Fanta esetében a 11, ill. 6 napos mű-6 Szemészet 81

Next

/
Thumbnails
Contents