Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-06-01 / 2. szám
Az irodalomban ma már általánosan elfogadott az a nézet, hogy a suprachorioidea, az iris-gyök, a sugártest (elsősorban a meridionalis v. Brücke-f. portio), a trabeculum corneosclerale, valamint a Schlemm-csatorna funkcionális egységet képeznek. Az uvea-trabecularis rendszer elnevezés ezért helyénvaló és megfelel a korszerű funkcionális anatómiai és élettani követelményeknek. A csarnokvíz keringésével és termelésével foglalkozó legújabb histologiai, élettani és pharmacologiai munkák is ezt a felfogást támasztják alá. Az egész rendszer működését még csak részben ismert reflex-mechanizmusok szabályozzák, melyek subcorticalis központok útján az agykéreg ellenőrzése alatt állanak. Az előbbi fejtegetések értelmében a trabecularis rendszer régi, 2 részre történő felosztása nyilvánvalóan elégtelen és túlhaladott. A meglehetősen bonyolult anatómiai viszonyok megértését Allen, Burian és Braley (1955) beosztása megkönnyíti. A szomszédos szövetekbe történő átmenetnek megfelelően a trabecularis rendszert 4 részre osztották: 1. corneoscleralis hálózat, mely a szaruhártyában végződik. 2. uvealis hálózat, mely különböző rostrendszerek útján a Brücke-izommal szorosan összefügg. 3. a sugárizom radialis és körkörös elemeivel összefüggő hálózat. 4. az iris-gyökkel szomszédos rész. A sugártest és az irisgyök beidegzésére vonatkozó újabb leleteink egyez- 1. ábra. Idegkötegek a suprachorioidea és a nek az irodalmi adatokkal. Különös Brücke-izom között. Gros—Schnitze f. impr. figyelmet érdemel a suprachorioidea, a Kb. 1000-szeres nagyítás Brücke-izom és a corneoscleralis hálózat idegrendszerének szerkezete. A suprachorioidea dús ideghálózata részben az ínhártya idegei által leadott rostokból, részben a chorioideából származik. Különböző nagyságrendű idegek szabálytalan hálózata figyelhető meg (1. ábra). A vastagabb kötegek egy része felrostozódás nélkül halad a szaruhártya felé és annak beidegzésében vesz részt. A kötegek más része mind finomabb ágakra szakad. A rostok részben a Brückeizom hálózatához kapcsolódnak, részben a Brücke-izomból jövő rostokkal együtt résztvesznek a corneoscleralis hálózat limbus felőli bázisánál elhelyezkedő ideghálózat képzésében. A rostok lefutása itt jórészt körkörös, bár sok ferde lefutási! rost is megfigyelhető. A suprachorioidea idegkötegeinek jó része hullámos lefutású, ami arra mutat, hogy ez a terület a legkevésbé sincs nyugalomban (Kurus ). A Brücke-izom rácsszerűen felépített simaizomkötegei között különböző nagyságrendű idegek, velős és velőtlen idegrostok rendkívül dús hálózata látható. A nagyobb és kisebb idegek valamennyien velőshüvellyel rendelkeznek. Ezen idegek egy része átlép a suprachorioideába, illetve résztvesz a fentebb már említett körkörös ideghálózat képzésében. A kisebb kötegek közül egyesek a sclera-sarkantyún áthatolva egyes ágakra oszlanak és szabad végződéseik a corneoscleralis trabeculum gerendáiban kimutathatók. A suprachorioideából és a Brücke-izombói származó kisebb idegágák más része többszöri dichotomoticus 66
