Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)

1966-06-01 / 2. szám

oszlás után fokozatosan aequatorialis orientációt vesz fel és a corneoscleralis hálómű bázisánál a Brücke-izom és a sclera-sarlcantyú közötti területen főleg kör­körös lefutású ideghálózatot képez (2. ábra a és b). Több ferde irányban futó rost is látható, melyek behatolnak a corneoscleralis trabeculumba, illetve össze­köttetésbe lépnek az uvealis trabeculum ideghálózatával. A corneoscleralis hálózat idegei tehát túlnyomórészt a fentebb leírt aequatorialisan orientált há­lózatból származnak. A trabeculum gerendáiba belépő idegrostok velőtlenek, rajtuk Schwann-hüvely sem mutatható ki. Ezen idegrostok különböző vastag­ságúak. Egyesek egészen vékonyak, de vannak durvább, vastag rostok is. Ez utóbbiak idősebb korban gyakrabban láthatók. A corneoscleralis trabeculum 2. ábra. a) Körkörös lefutású ideghálózat a 2. ábra. b) Az előző metszet egy része kb. corneoscleralis hálózat hasisa, a sclera- 1200-szoros nagyítással. Oros—Schultze f. sarkantyú és a Brücke-izom között. Gros— impr. Schultze f. impr. Kb. 400-szoros nagyítás idegrostjai sajátságos lefutást mutatnak, ami a meglehetősen vastag metszete­ken sztereomikroszkóppal jól tanulmányozható. A fent említett körkörös ideg­hálózatból kilépő rostok vertikális irányba hajolnak, legtöbbször jól követhető ívelt lefutással. A rostok a trabeculum gerendáiba nyomulva annak kollagén kötegei között futnak és rövidebb-hosszabb lefutás után szabadon végződnek (3. ábra). „iOrganizált” idegvégződést a trabecularis rendszer ezen részében sok száz metszetet átvizsgálva sem sikerült kimutatni. A leírt szabad idegvégződé­sek élettani szerepe még nem tisztázott. Mindenesetre a corneoscleralis hálózat ezen rostjainak lefutása és végződési módja a feldolgozott anyag alapján karak­terisztikusnak látszik. Az irissel szomszédos rész (trabeculum uveale, lig. pectinatum) idegrostjai­nak lefutása és morphológiája eltér a corneoscleralis hálózatnál tapasztaltaktól. A trabecularis rendszer ezen szakaszában sok pigment-sejt látható. Az ideg­hálózat dúsabb, mint a corneoscleralis hálózatban és sajátságos háromdimen­ziós rácsszerkezetet mutat (4. ábra). Sok az aránylag vastag rost, helyenként kifejezett kaliber-ingadozással. Feltehető, hogy az utóbbiak egy részében dege­­nerációs jelenségről van szó. Az uvealis trabeculum ideghálózata számos ággal 67

Next

/
Thumbnails
Contents