Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-06-01 / 2. szám
oszlás után fokozatosan aequatorialis orientációt vesz fel és a corneoscleralis hálómű bázisánál a Brücke-izom és a sclera-sarlcantyú közötti területen főleg körkörös lefutású ideghálózatot képez (2. ábra a és b). Több ferde irányban futó rost is látható, melyek behatolnak a corneoscleralis trabeculumba, illetve összeköttetésbe lépnek az uvealis trabeculum ideghálózatával. A corneoscleralis hálózat idegei tehát túlnyomórészt a fentebb leírt aequatorialisan orientált hálózatból származnak. A trabeculum gerendáiba belépő idegrostok velőtlenek, rajtuk Schwann-hüvely sem mutatható ki. Ezen idegrostok különböző vastagságúak. Egyesek egészen vékonyak, de vannak durvább, vastag rostok is. Ez utóbbiak idősebb korban gyakrabban láthatók. A corneoscleralis trabeculum 2. ábra. a) Körkörös lefutású ideghálózat a 2. ábra. b) Az előző metszet egy része kb. corneoscleralis hálózat hasisa, a sclera- 1200-szoros nagyítással. Oros—Schultze f. sarkantyú és a Brücke-izom között. Gros— impr. Schultze f. impr. Kb. 400-szoros nagyítás idegrostjai sajátságos lefutást mutatnak, ami a meglehetősen vastag metszeteken sztereomikroszkóppal jól tanulmányozható. A fent említett körkörös ideghálózatból kilépő rostok vertikális irányba hajolnak, legtöbbször jól követhető ívelt lefutással. A rostok a trabeculum gerendáiba nyomulva annak kollagén kötegei között futnak és rövidebb-hosszabb lefutás után szabadon végződnek (3. ábra). „iOrganizált” idegvégződést a trabecularis rendszer ezen részében sok száz metszetet átvizsgálva sem sikerült kimutatni. A leírt szabad idegvégződések élettani szerepe még nem tisztázott. Mindenesetre a corneoscleralis hálózat ezen rostjainak lefutása és végződési módja a feldolgozott anyag alapján karakterisztikusnak látszik. Az irissel szomszédos rész (trabeculum uveale, lig. pectinatum) idegrostjainak lefutása és morphológiája eltér a corneoscleralis hálózatnál tapasztaltaktól. A trabecularis rendszer ezen szakaszában sok pigment-sejt látható. Az ideghálózat dúsabb, mint a corneoscleralis hálózatban és sajátságos háromdimenziós rácsszerkezetet mutat (4. ábra). Sok az aránylag vastag rost, helyenként kifejezett kaliber-ingadozással. Feltehető, hogy az utóbbiak egy részében degenerációs jelenségről van szó. Az uvealis trabeculum ideghálózata számos ággal 67
