Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-06-01 / 2. szám
A Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei Kórház (igazgató : Szabó István) Szemosztályának (főorvos : Valu László) közleménye A csarnokzug idegeit először Bucheron írta le 1890-ben házinyulakon. Kolmer volt az első, akinek sikerült emberen, az Írisszel párhuzamos seria-metszeteken a lig. pectinatuinban idegrostokat kimutatni. Sok, szabálytalan lefutású velőtlen idegrostot látott. Az idegrostok helyenként a hálózat gerendáihoz hozzáfekvő tengelyfonál-megvastagodásokat mutattak. A rostok lefutása túlnyomórészt ferde irányú, s csak ritkán radiaer. Кelmernék nem sikerült a lig. pectinatum ideghálózatában idegvégződéseket kimutatni. A Schlemm-csatorna környékét is gazdag beidegzésűnek találta. Valamennyi szerző, akik újabban a trabecularis rendszer beidegzésével foglalkoztak, megerősítették, illetve kiegészítették Kolmer leleteit (Vrabec 1954, Kurus 1958., Unger 1957., Rohen és Unger 1958., Wolter 1959., Valu 1962. stb.). Vrabec aequatorialis irányban kihúzott ideghálózatot írt le számos idegvégződéssel. A finom ideghálózat egyes rostjai a Schlemm-csatorna szomszédságáig hatolnak (Vrabec, Valu). A rostok egy része elektronmikroszkóppal a csatorna belső faláig követhető. A vizsgálatokat 63 szemen végeztük, részben hullaanyagon, részben sérülés, i. o. daganat miatt eltávolított szemeken. A neutralis formaiinban (1:4) történt fixálás után a fagyasztott metszeteket Bielschowsky és Gros-Schidtze szerint kezeltük. A paraffin-metszetek Bodzán szerinti festése kevéssé vált be. Biztatónak ígérkezik a szemészeti ideg-histológiában eddig alig alkalmazott Mark—Maillet f. zinkjodid-osmiumchromsavas módszer. Előnye, hogy előzetes fixálás nélkül az egész szem egyszerre impregnálható és a felszínes fekete csapadék lemosása után azonnal fagyasztva metszhető. Sorozatmetszetek számára a bulbusból kimetszett szövetdarabok a festés után paraffinba is beágyazhatok. Györs víztelenítés esetén a festés minősége károsodást nem szenved. A Gros—Schnitze és a Mark—Maillet f. módszerek további előnye, hogy az alapszövet mérsékelt festődése mellett az idegelemek mélyfekete színben élesen tűnnek elő. A környező szövetek mérsékelt festődése megengedi, hogy az idegrostok és végződések kapcsolatát az egyéb szövetelemekkel megítélhessük. A szaruhártya és ínhártya természetes görbülete lapmetszetek készítését lehetetlenné teszi. Mind a limbus magasságában, mind az irissel párhuzamos tangentialis metszetek, az érzékeny csarnokzugi és sugártest-szövetek károsítása nélkül lehetővé teszik az uvea-trabecularis rendszer valamennyi rétegének a lap szerinti metszés előnyeit megközelítő tanulmányozását. A fentebb említett kitűnő impregnates módszerek 40—60 fi vastag készítmények előállítást is megengedik ; így az idegrostok lefutása, különösen sztereomikroszkóp segítségével hosszabb szakaszon tanulmányozható. Az uvea-trabecularis rendszer idegrostjai a nervi eil. ant.-ből és a nervi eil. longiból származnak. Az autonom idegek jórészt az erek útján jutnak el a rendszerhez. Az idegrostok túlnyomó részét a plexus ciliaris szolgáltatja, bár a sclerában és a suprachorioideában a szaruhártya felé haladó idegkötegek is adnak le a trabecularis rendszer felé ágakat. Újabb adatok az uvea-trabecularis rendszer beidegzéséhez VALULÁSZLÓ Anyag és módszer Eredmények 5 Szemészet 65
