Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)

1966-06-01 / 2. szám

A Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei Kórház (igazgató : Szabó István) Szemosztályának (főorvos : Valu László) közleménye A csarnokzug idegeit először Bucheron írta le 1890-ben házinyulakon. Kol­­mer volt az első, akinek sikerült emberen, az Írisszel párhuzamos seria-metsze­­teken a lig. pectinatuinban idegrostokat kimutatni. Sok, szabálytalan lefutású velőtlen idegrostot látott. Az idegrostok helyenként a hálózat gerendáihoz hoz­­záfekvő tengelyfonál-megvastagodásokat mutattak. A rostok lefutása túlnyo­mórészt ferde irányú, s csak ritkán radiaer. Кelmernék nem sikerült a lig. pec­tinatum ideghálózatában idegvégződéseket kimutatni. A Schlemm-csatorna környékét is gazdag beidegzésűnek találta. Valamennyi szerző, akik újabban a trabecularis rendszer beidegzésével fog­lalkoztak, megerősítették, illetve kiegészítették Kolmer leleteit (Vrabec 1954, Kurus 1958., Unger 1957., Rohen és Unger 1958., Wolter 1959., Valu 1962. stb.). Vrabec aequatorialis irányban kihúzott ideghálózatot írt le számos idegvégző­déssel. A finom ideghálózat egyes rostjai a Schlemm-csatorna szomszédságáig hatolnak (Vrabec, Valu). A rostok egy része elektronmikroszkóppal a csatorna belső faláig követhető. A vizsgálatokat 63 szemen végeztük, részben hullaanyagon, részben sérülés, i. o. daganat miatt eltávolított szemeken. A neutralis formaiinban (1:4) történt fixálás után a fagyasztott metszeteket Bielschowsky és Gros-Schidtze szerint kezeltük. A paraf­fin-metszetek Bodzán szerinti festése kevéssé vált be. Biztatónak ígérkezik a szemé­szeti ideg-histológiában eddig alig alkalmazott Mark—Maillet f. zinkjodid-osmium­­chromsavas módszer. Előnye, hogy előzetes fixálás nélkül az egész szem egyszerre impregnálható és a felszínes fekete csapadék lemosása után azonnal fagyasztva metsz­hető. Sorozatmetszetek számára a bulbusból kimetszett szövetdarabok a festés után paraffinba is beágyazhatok. Györs víztelenítés esetén a festés minősége károsodást nem szenved. A Gros—Schnitze és a Mark—Maillet f. módszerek további előnye, hogy az alapszövet mérsékelt festődése mellett az idegelemek mélyfekete színben élesen tűn­nek elő. A környező szövetek mérsékelt festődése megengedi, hogy az idegrostok és vég­ződések kapcsolatát az egyéb szövetelemekkel megítélhessük. A szaruhártya és ínhártya természetes görbülete lapmetszetek készítését lehe­tetlenné teszi. Mind a limbus magasságában, mind az irissel párhuzamos tangentialis metszetek, az érzékeny csarnokzugi és sugártest-szövetek károsítása nélkül lehetővé teszik az uvea-trabecularis rendszer valamennyi rétegének a lap szerinti metszés előnyeit megközelítő tanulmányozását. A fentebb említett kitűnő impregnates módszerek 40—60 fi vastag készítmények előállítást is megengedik ; így az idegrostok lefutása, különösen sztereomikroszkóp segítségével hosszabb szakaszon tanulmányozható. Az uvea-trabecularis rendszer idegrostjai a nervi eil. ant.-ből és a nervi eil. longiból származnak. Az autonom idegek jórészt az erek útján jutnak el a rend­szerhez. Az idegrostok túlnyomó részét a plexus ciliaris szolgáltatja, bár a scle­­rában és a suprachorioideában a szaruhártya felé haladó idegkötegek is adnak le a trabecularis rendszer felé ágakat. Újabb adatok az uvea-trabecularis rendszer beidegzéséhez VALULÁSZLÓ Anyag és módszer Eredmények 5 Szemészet 65

Next

/
Thumbnails
Contents