Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-03-01 / 1. szám
Az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet (igazgató : Farkas Károly) Szemészeti Osztályának (főorvos : Lugossy Gyula) közleménye Szokatlan lefolyású diktyoma* LUGOSSY GYULA Badal és Lagrange (1892) közlése óta ismeretes, hogy a sugártest környékéről : a pars ciliaris retinae hámjából daganat képződhet. Fuchs (1908) medullo-epitheliomáknak tartotta a sugártest ezen ritkán észlelhető daganatait és két csoportba osztotta őket, aszerint, hogy felnőttkori (aduit) vagy embrvonális sugártesti hámból képződtek-e. Utóbbiakat nevezte Fuchs diktyomáknak és közéjük sorolta a korábban leírt eseteket is, amelyeket Emanuel (1900), Verhoeff (1904), Alling (1904), Kutlte és Ginsberg (1905) ismertetett. Mind az aduit, mind az embryonális típusú daganatok igen ritkán fordulnak elő. Fuchs klasszikus leírása szerint fejlődésük korai stádiumában a diktvomák lapszerinti hálózatos növekedés útján bevonják a sugártest felszínét és az elülső csarnok falait. Később tömött, daganatszerű szövetet képeznek, amely roncsolóan a környező szövetekbe növekedhet és a sejtek elrendeződése az adenocarcinomára emlékeztethet. Verhoeff nyomán sok szerző figyelemreméltónak tartja a diktvomák azon képességét is, amelynek folytán az embryonális retinát utánozhatják fejlődésük különböző stádiumaiban. Fuchs közlése óta időről-időre újabb és újabb eset került ismertetésre, de csak szórványosan: Greeves (1911), Spicer és Greeves (1914—15), Redslob (1923), Satanowsky (1928), Böck (1929), Soudalcoff (1936), Satanowsky és Cramer (1938), Schepkalowa (1938, 1941), Klien (1939), Czukrász (1941), Imre (1941), Rubino (1941), Beattie és Dickson (1943), Kuhlenbeck és Haymaker (1946), Andersen (1948), Fralick és Wilder (1949), Gasteiger (1949), Gareis (1955), Malone (1955), Newell (1956), Cardeli és Starbuck (1959), Kesavachar és Junnarkar (1960), Bernoulli (1961), Sayed, Sahgal és Desai (1962), Sedlácek (1962). Andersen (1948) diktvomás betegének ismertetésével kapcsolatban áttekintve az irodalmat 22 esetet talált, azonban közülük kettőt : Greeves (1911) és Hine (1920) esetét kétségtelenül carcinomának és nem embryonális daganatnak vélte. Malone is megjegyzi, hogy a leírások igen változók és lehetségesnek tartja, hogy a pathologiai részleteket nélkülöző (Stanworth, 1959) esetek között is előfordul diktyoma. Az eddig közölt eléggé kevés számú eset többségében korán eltávolításra került a szem, amikor még kicsiny volt a daganat. Ezzel magyarázható az a nézet, amely szerint a diktvomák relative jóindulatú lefolyásúak (Wills, 1948, Friedenwald és munkatársai, 1952). Néhány eset (Schepkalowa 1941, Malone 1955, Bernoulli 1961 stb.) azonban ennek éppen ellenkezőjét bizonyítja, Alább ismertetendő esetünk is főként rosszindulatúsága miatt volt szokatlan lefolyású. 196i. augusztusában egy 3 éves kisfiút hozott édesanyja vizsgálatra azon előzménnyel, hogy 6 hónappal azelőtt, tehát 2 és y2 éves korában kis „szemölcs" - szerű szürke foltot vett észre gyermeke jobb szemének alsó részén. Az utóbbi néhány hét óta a ,,szemölcs" nagyobbodott. A vizsgálatnál a gyermek jobb szemének csarnokzugában alul nagy praecipitatumra emlékeztető hópehelyszerű képződményeket lehetett találni. Az idült cyclitishez hasonló klinikai kép aetiológiájának tisztázása végett egy hetes időközzel ambulanter 2 ízben diagnosztikus csarnokcsapolást végeztünk — eredménytelenül. Ekkor teljes klinikai kivizsgálás végett intézeti felvételt javasoltunk. * Az Európai Szemész Társaság II. kongresszusán 1961. június 9-én Hécsben tartott előadás nyomán készült dolgozat, 41
