Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-03-01 / 1. szám
1961. október 23-án felvettük az osztályra a gyermeket. Ekkor a jobb szem elülső csarnokában alul már 3—4 mm terjedelmű fehéres-szürke, bolyhos képződmény volt. Ennek felső széle elérte a szivárvány pupilláris szélét. A szivárványnak a képlettel érintkező felszínén tágult erek voltak. A lencsetoknak a szivárvány erezett részével érintkező felszínén körülírt borússág mutatkozott. A lencse alsó része, főleg a kéreg hátsó fele elszürkült. A szemfenék ép volt. A gyermek teljes klinikai kivizsgálása negatív eredménnyel végződött. Ekkor a szivárvány alsó részéből próbákimetszést akartunk végezni, azonban varicella tört ki a gyermeken és ezért hazaküldtük. 1961. december 4-én vettük fel ismét az osztályra a gyermeket. Ekkor a jobb szem elülső csarnokában alul középen már a szivárvány pupilláris szélét meghaladó karfiolszerű burjánzás volt található. A burjánzás alsó részén számos új érkacs volt, amelyek kétoldalt a szivárvány felszínén felfelé követhetők voltak. A lencse alsó felének homályodása is fokozódott. A lencse felső fele még átlátszó volt és az ép szemfeneket jól lehetett tükrözni. 1961. december 5-én a jobb szaru alsó szélénél Orae/e-késsel készített széles, nagy seben át a karfiolszerű burjánzást a szomszédos irisrészlettel együtt kivágtuk szövettani vizsgálat végett. A szövettani vizsgálat lelete (1. ábra) : A feldolgozott metszetekben legnagyobbrészt kötőszövetből álló apró szövetdarabkák figyelhetők meg, amelyeknek felszínén pigmentet tároló sejtek vannak. Helyenként a pigmentet tároló sejtréteg megvastagodott. A felszín alatt plasmasejtekből álló, lobos infiltratió található. Más helyeken chromatindús magvú, apró hosszúkás, illetve kereksejtekből álló szövetrészletek vannak, amelyeknek eredete bizonytalan (Tanka Dezső dr.). A szövettani készítményt Farkas Károly dr. is látta és a szöveti kép alapján szerinte sem differenciálható el teljes bizonyossággal az elvltozás gyulladásos jellege vagy daganatos eredete, de feltétlenül tumorgyanúsnak tekinthető. A próbaexcisio után nagvon renyhén gyógyult a szaruseb, a szemhéjak legkisebb nyomására is könnyen megnyílt, ígv varratokkal kellett egyesíteni. A csarnokban alul a coloboma helyén izzadmány képződött, amely rendszeres scopolamin cseppentés mellett lassan felszívódott. A szaruseb az elkövetkező hónapok során vaskos heggel záródott. 1962. márciusában a lencse teljes elszürkülése miatt a szemfenékről már nem volt vörös visszfény nyerhető. A vaskos szaruheg cystosusan elvékonyodott a lencse duzzadását követő szemnyomás emelkedés miatt. A csarnok alsó felében a karfiolszerű burjánzás fokozódott és az ereződés terjedt. 1962 szeptemberében nemcsak a csarnokban, hanem a cystosusan elvékonyodott szaruhegen át kifelé is terjedt a burjánzás és ereződés. Ezért a próbakimetszés megismétlése végett ismét felvettük a gyermeket az osztályra. 1962. IX. 17-én vagyis 9 hónappal az első próbakimetszés után a gyermek jobb szaruhártyájának külső- alsó részén a limbust ő—7 mm-ig magábanfoglaló, erősen elődomborodó burjánzás látható. Ennek középső része lekerekített csúcsban végződik és a szemrésből kiáll. Az elődomborodás % cm-nél nagyobb. A burjánzás tömött tapintató, alapja erősebben, míg csúcsa gyérebben erezett. A szem elülső csarnoka sekély. 9h-nál a szürkés-fehér bolyhos burjánzás jól látható. A tág szembogár területében a gyöngvházfényű lencse van. Mély narcosisban a szaru alsó részéről 7h-nál a burjánzást levágtuk, mikoris üvegtesti gyöngv jelentkezett. 2 szaruvarratot helyeztünk be, az üvegtestet lecsaptuk és kötőhártyaköténnyel fedtük az összevarrt szarusebet. A szövettani vizsgálat eredménye (2. ábra): A feldolgozott metszetekben adenopapillaris szerkezetű daganatszövet figyelhető meg. A daganatsejtek helyenként hámhoz hasonlóak, más helyeken viszont kis, kerek chromatindús magvúak. A daganatszövet a környező szöveteket infiltrálja. A szöveti kép rosszindulatú daganatnak tekinthető. Farkas Károly dr. véleménye is az, hogy a daganat medullo-epitheíiomának (diktyoma) felel meg és malignitása miatt radikális kezelést kíván (Tanka Dezső dr.). A gyermek szülei a szemgolyó eltávolításába ismételt sürgetésünkre is csak lassan, nehezen egyeztek bele és ígv csak 4 hét múlva történhetett meg az enucleatió. Az eltávolított szemgolyó felvágása után (3. ábra) még jobban látszott a sugártestből kiinduló diktyoma nagy kiterjedése. A szövettani vizsgálat lelete azonos volt a próbakimetszés eredményével (4. ábra). Az enucleatió után időnként ellenőrzésre rendeltük be a gyermeket és 10 hónapig tünetmentesnek találtuk. 1963 augusztusában influenzát kapott a gvermek és édesanyja szerint a lázas állapot lezajlása után megduzzadtak a jobb fül előtti és áll alatti mirigyei. Az általunk ajánlott szövettani vizsgálatról hallani sem akartak a gyermek szülei. Csak 1964. februárjában, amikor már kis zölddiónyira nőtt a jobb fül előtti mirigy (5. ábra), 42
