Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)

1966-03-01 / 1. szám

szabad erősen felhevíteni, mert oxydálódik és ezáltal inactiválódik. Az atropinum sulfuricum hő hatására hydrolysis által tropinra és tropasavra bomlik, ezen anyagok pedig a szemet izgatják. Morrison és Thrulson szerint cocainum hydro chlor icum oldatot 15 percig ismételten sterilizálva (autoclavban 1 atm. nyomás mellett) érzéstelenítő ereje csökken, a pH savi irányban eltolódik, s ezért izgató hatású lesz. Ugyancsak a fenti szerzők a pilocarpinum hydrochlorieum oldatnál már kétszeri autoclavozás után 50 %-os hatáscsökkenést találtak. Fagerström szerint viszont a pilocarpinum hydrochloricum, ha azt 100°-on 30 percig sterilizálják és utána 15—20°-os hőmérsékleten, sötét helyen, jó minőségű üvegben, műanyag dugóval fedve tartják, egy évig stabil marad.

A hősterilizálás egy másik módja a tyndallozás (3 egymásután következő napon 1 óra hosszat 80°-on történő hevítés), amely azonban körülményessége mellett nem elég biztonságos eljárás. Az adrenalin és a Mintacol különösen hőérzékenyek, s ezek még a tyndallozásnak sem állnak ellen.

A hővel történő sterilizálás értékelésében az irodalomban nagyon eltérő véleményeket találhatunk. Pl. Skolant szerint minden alkaloidát tartalmazó gyógyszer hatásosságának csökkenéséhez vezet az autoclavozás. Theodore és Feinstein szerint pedig csak a fluoreseeint, bórsavat, Na-propionátot és Holocaint szabad hővel sterilizálni, mert az összes többi szemészeti gyógyszert, különösen az alkaloidákat, a hősterilizáeió hatásukban és kémiai karakterükben megváltoztatja és így inactiválja. Crompton szerint viszont csak az antibioticumok és a physostigmin nem sterilizálhatók hővel, a többi gyógyszer sterilizálására az autoclavozást ajánlja.

A másik fizikai sterilizáló eljárás, a mechanicus filtratio különböző szűrők (Berkefeld-gyertya, Seitz-szűrő, kollodium-hártya) segítségével elméletileg lehetséges, de költséges, komplikált, időtrabló eljárás, s ezért nem mindenütt alkalmazható. Egyes gyógyszereket pedig nem is lehet ilyen módon csíramentessé tenni, mert pl. a fluorescein és a methylcellulose, eltömik a szűrőt.

A fizikai sterilizáló eljárások kapcsán felmerült nehézségek miatt sok szerző a kémiai szereket előnyben részesíti az előbbiekkel szemben. A szemészeti gyógyszerekhez desinficiens, csíraölő szerek hozzáadása nem jelent ugyan biztos védelmet a használat közbeni újraszennyeződés ellen, azonban a gyógyszerbe a használat során bekerült microorganismusokat a desinficiens szaporodásukban gátolja, sőt el is pusztíthatja azokat. Éppen ezért ezeket nemcsak a hőérzékeny gyógyszerek esetén kell alkalmazni, hanem hősterilizálás után is hozzá kell adni a szeincseppekhez A desinficiens ilyen célra való alkalmasságának feltételei :

a) gyors és megbízható hatás az összes Gram-negatív és Gram-pozitív bacteriumok, gombák és vírusok ellen ;

b) ne legyen izgató vagy toxicus hatású ;

ej ne koi’látozza a gyógyszer optimális hatását ;

d) a gyógyszert kémiailag ne változtassa meg ;

e) lehetőleg a könnyfolyadék pH-jával (7,44) összhangban legyen ;

f) osmoticus nyomása 0,9%-os NaCl oldatnak megfelelő legyen ;

g) csekély felületi feszültséggel bírjon, hogy ezzel a gyógyszer diffusióját elősegítse.

Nagyon sokféle desinficienst használtak eddig szemészeti gyógyszerek sterilen tartására, s a különböző szerzők más és más szert részesítenek előnyben, a, fenti követelményeknek azonban egyik sem felel meg teljes egészében.

A p-oxybenzoesav-methy leste? (Nipagin M), amely fungicid hatású és a p-oxybenzoesav-propylester (Nipasol M), amely bactericid hatású, már két évtizede ajánlott szer 0,065 % és 0,035 % optimális conéentratióban. A kettő keveréke (Nip—Nip) 0,04—-0,07 %-os concentratióban használatos. A hatás szempontjából optimális concentratióban izgató hatású, alacsonyabb concentratióban pedig hatása nem elég megbízható és tartós.

A higanyvegyületek közül az anorganicus sók erősebb bactericid hatásúak, mint az organicus sók, azonban toxicusabbak, mint az utóbbiak. Az ajánlott higanyvegyületek, mint Sublimat (1%), Merphen (phenyl-mercuri-borát), phenyl-mercuri-nitrat, Metaphen (4-nitro-anhydro-hydroxy-mercuri-cresol) és a hydrargyrum oxycyanatum, egy része jó bactericid hatású, azonban hosszabb használat esetén káros túlérzékenységi jelenségekhez, ekzemához vezetnek, azonkívül, ha serummal vagy seb-gecretummal érintkeznek, desinficiens hatásuk nagymértékben csökken.

A phenol és chlorozott származékai hatásos concentratióban szintén erősen izgatnak és kellemetlen tartós szaguk van.

A Chlorobutanol (trichlorisobutylalcohol 0,4—0,5%) nem elég jó bactericid hatású, Pseudomonas pyocyanea ellen például nem hat, nehezen vihető vízzel oldatba és alkalikus közegben, valamint hő hatására elbomlik.

38