Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-03-01 / 1. szám
A Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (igazgató : Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye Szemészeti gyógyszerek sterilizálása TÓTH FERENC Az utóbbi évtizedekben a gyógvszerkutatás terén elért nagy előrehaladás eredményeképpen antibioticumok és egyéb gyógyszerek segítségével a szervezet, illetve a szövetek védekező erejét hathatósan tudjuk támogatni a bacterialis infectiók leküzdésében. Az új, hatásos gvógvszerek a szemészeti localis kezelésben is tért hódítottak. Újra és újra napvilágot látnak azonban olyan közlemények, amelyek arról számolnak be, hogy éppen a szemészeti gyógyszerek, kenőcsök, cseppek, amelyek bizonyítottan bacteriumokkal szennyezettek voltak, vezettek infectióhoz. Ez különösen olyan szerekre vonatkozik, amelyek nem fertőző szembetegségek kezelésére szolgálnak, azonban az adstringensek, sulfonamidok, de még az antibioticumok is szennyeződhetnek bacteriumokkal, sőt ezekben az oldatokban a kórokozók még szaporodhatnak is. A bacteriumokkal szennyeződött szemcseppek nagy veszélyt jelentenek és súlyos, esetleg a szem elvesztéséhez vezető infectiókat hozhatnak létre, különösen akkor, ha sérülés vagy műtét után kerülnek alkalmazásra. Rauh két hályogműtét utáni fertőzésről számolt be, amelyet Pvocyaneusszal szennyezett Mintacol oldat használata okozott. Rintelen nógv szemet vesztett el Coli bacteriumok és zölditő Streptococcusok által inficiált 5 %-os Targesin oldat használata miatt. HáUermann megemlíti, hogy egy szemorvos Poyocaneusszal fertőzött Cornecain oldat használata miatt hat szemet vesztett el cornealis idegentest eltávolításakor. Theodore és Feinstein, Mc Culloch, Hughson és Styron szintén bacteriálisan szenvnyezett szemészeti oldatok által okozott súlyos infectiók több esetét írták le. A szerzők egyéb pathogen csírák mellett mindenekelőtt Pyocyaneus bacteriumot tudtak kimutatni a szemészeti gyógyszerekben. Leggyakrabban fluorescein oldatban találtak kórokozókat. Vaughn szerint ezen oldatok több mint 50%-a Gram-negatív törzsekkel inficiált. Nagy is felhívja a figyelmet a fluorescein és cortison oldatok nagyfokú szenynyezettségére. Ilyen és hasonló esetek miatt érthető, hogy a szemészeti gyógyszerek sterilizálásának és konzerválásának a kérdése az érdeklődés homlokterében áll. Érthető a szemorvosoknak az a törekvése is, amely a szemcseppek sterilitásának végleges megoldására irányul. A szemészeti gyógyszerek bacteriumokkal szennyeződhetnek már az elkészítés folyamán, ha nem kellő sterilitással készülnek, de sokkal gyakoribb, hogy az eredetileg steril gyógyszerek a használat közben szennyeződnek. Steril oldatok készítésének feltétele mindenekelőtt az összes anyagoknak, amelyekkel a gyógyszer érintkezik, alapos sterilizálása. Csak steril oldószereket szabad használni. A feloldáshoz és tároláshoz használt edényeket, dugókat autoclavban 120°-on SO percig kell sterilizálni. A parafadugók nagyon nehezen csíramentesíthetők, ezért helyettük hőálló műanyag dugók használatát kell bevezetni. A levegőből való szennyeződés megakadályozására a készítés folyamán a személyzetnek és a helyiségnek a legnagyobb tisztasága szükséges. A helyiségek TJV-besugárzása a levegőt csíraszegényen tarthatja. Nem helyes nagy űrtartalmú edények használata az oldatok (törzsoldatok) tárolására, mert ezek könnyen szennyeződhetnek. A gyógyszereket kiadás előtt sterilitás szempontjából minden esetben meg kell vizsgálni (Richter 1955). A szemészeti gyógyszerek sterilizálására különböző eljárások állnak rendelkezésünkre. Ezeknek hatásosságáról azonban különbözőek a vélemények, s ennek megfelelően az egyes szerzők más-más módszert részesítenek előnyben. Sterilizálni fizikai és kémiai eljárásokkal lehet. A fizikai eljárások közül a hővel való szerilizálás hatásosnak látszik, azonban sok hátránya is van. Az autoclavozás a hősterilizálás legbiztosabb formája. Elkészítéskor biztosítja a gyógyszerek sterilitását, de nem akadályozza meg a későbbi baoteriális szennyeződést, az első használat után pedig már nem beszélhetünk többé sterilitásról. A gyógyszert tartalmazó edény rövid ideig nyitva marad, a cseppentő a legnagyobb elővigyázatosság ellenére hozzáérhet a szempillákhoz, a szemhéjszélhez vagy a szemhéj bőréhez, s ez elegendő arra, hogy a gyógyszerbe kórokozó ágensek jussanak és ott elszaporodjanak. Ezért tanácsos a gyógyszert az elkészítés után a használati edényben még egyszer sterilizálni autoclavban és használat közben is gyakran, egyes szerzők szerint naponta sterilizálni kell. Az autoclavban való sterilizálás másik hátránya, hogy nem minden gyógyszer sterilizálható ilyen módon. A physostigminum salicylieumot például nem 37
