Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)

1966-12-01 / 4. szám

másik szeme is elpusztult és teljesen elveszítette a látását. Előbb maga is növendék, majd tanító lett a fiatal vakok párisi intézetében. Itt konstruálta a ma világszerte használt 5 domború pont variációjából álló ABC-1, a róla elnevezett vakírást. Braille emlékére Argentína, majd Születésének 150 éves évfordulójára a Szovjetunió átlőtt ki (1959) bélyeget, amelyen a portréja alatt neve e pontírással is fel van tüntetve.

A vakok tanításának 100 éves évfordulóján Brazília (1939) megemlékezett Benjamin Constantról a francia filantróp író-politikusról (1767—1830), aki e téren nagy érdemeket Szerzett. Portréja mellett egy írást tapogató kéz van. Constant halálának 125. évfordulóján Brazília (1954) újabb bélyeggel hódolt fiának.

A vakság megelőzésében az internaeionális prophylactikus feladatok koordinálását az QMS végzi. Egyik legjelentősebb működése a trachomaellenes küzdelem, amely betegség még világszerte a legtöbb vakságot okozza. Az OMS-nek saját bélyegei vannak, amelyeket először a szervezetet vendégüllátó ország Schweiz adott ki, később az OMS 10 éves jubileuméra New Yorkban az Egyesült Nemzetek adták ki. E bélyegeken а már említett Aesculapbot-globus nyert ábrázolást. Ezt az emblém t a genfi Egészségügyi Világszervezet székháza tiszteletére 4966-ban kiadott bélyegünk n mi is ábrázoltuk.

Két bélyeg témája foglalkozik azokkal a karitatív feladatokkal, amelyeket a Lions Club tűzött maga elé. Egyik bélyeget Kinn—Formosa adta ki (1962) és utal a fejlődésben elmaradott országok számára történő szemüveggyűjtésre, a másik bélyeg panamai és azt a Lions Club által létesített iskolát ábrázolja, amely az amerikai vak és süket írónő Helén Keller nevét viseli.

Allegorikus értelmű az a kép, amely egy mexiooi (1961) bélyegen van: mindkét szemről lehull a kötés, amely eddig sötétben, mintegy vakon tartotta a népet. Ez a bélyeg az analfabetizmus ellen vívott nemzeti küzdelmükre céloz.

Híres vak, vagy monoc.ulus egyéneket találunk néhány bélyegen, akiket természete" sen nem tudatosan a vakságuk, hanem a hírességük miatt ábrázoltak. Ilyen a portugál Luiz de Camoes költő (1524—1580), aki Afrikában egy mór támadásnál (Portugália, 1924), Vak Bottyán (1640—1709) a Bákóczi szabadságharc legendáshírű tábornoka a csatározásokban (Néphadsereg emléksorunk, 1952), Kutuzov Michail Iliarionovics (1745—1813) a híres orosz hadvezér, Napoleon borodinoi és szmolenszki legyőzője a krimi törökhadjáratban (Szovjetunió 1945) vesztették el egyik szemüket. Ismeretes még a mi Kölcsey Ferenc írónk képe (1937-ben kiadott sorban,), aki kiskorában himlőben veszté el jobb szemét. Mindegyiküknél a bélyegen is jól látható az a kép, a beesett szem, amely phthisis bulbinél szokott előfordulni. A szerb vak népköltő, guzlajátékos Filip Visnjil (meghalt 1824) bélyegképét Jugoszlávia adta ki híres emberei sorozatában 1954-ben.

A luxemburgi házból származó Vak János cseh király (1296—1346) a történelem feljegyzése szerint 0 évvel a megvakulása után vett részt a crecyi csatában VI. Fülöp francia király oldalán és itt hősies küzdelemben elesett. Feljegyzi a történelem, hogy vele együtt Franciaország színe-java, akárcsak a mi mohácsi csatánkban, ottveszett: így 11 herceg, 80 főúr, 1200 lovag is. Hogy mi volt az oka János király 44 éves korában bekövetkezett megvakulásának, nem tudjuk. Egy luxemburgi (1946) és az 1943-ban Böhmen és Mähren Protektorátus által kiadott Für das Winterhilfswerk sor becsukott szemmel ábrázolja.

Bekötött szemű hadisérülteket ábrázolnak a portugál 1944 évi vöröskereszt és a török 1927-es vörös félhold bélyegei. Benszülött nő szemét kezeli egy szerzetesnővér egy hollandindiai (1938) bélyegen.

Érdekes bélyeget adott ki Egyiptom (1937) a Kairóban megtartott XV. nemzetközi szemészkongresszus tiszteletére és amint látni fogjuk — eddig Indián kívül — nincs is más ország, amelynek postaügye ezt a szép példát követte volna. E bélyegsoron Horusnak a napistennek a szeme és a két istennek Ondónak és Nékhabitnak a képe van. Horustól a napistentől származik minden élet, egészség, őaz az újonnan felragyogó reggeli nap, aki a sötétség démona felett győzedelmeskedik. Egyiptomnak valaha nagyon fejlett orvostudománya volt. A világ első orvosi emlékének az Ebers-féle papyrust tartják, amely számos adatot tartalmazott a szembajok diagnosztizálásáról és 95 receptet a gyógyításhoz. Keletkezését i. e. 19—15 század közé teszik és a legenda szerinti alkotójának vagy inspirátorának Tothot tartják. Ezt ibismadárfejjel ábrázolja egyik bélyegük, amelyet az 1925-ös geographiai kongresszus tiszteletére adtak ki. Az egyiptomi pantheonnak is épp úgy megvannak a gyógyító istenei, mint akár a görög, avagy a római mythológiának. A későbbi egyiptomi történelemben egyes földi halandók is bekerülnek a félistenek közé és mint gyógyító isteneket tisztelik őket. Ilyen volt többek között az egyiptomiak Asklepiosa (Aeskulap) Imhotep (i. e. 2780), miniszter és híres építész, aki csodatévő orvos is volt. Őt Amusis pharao idejében (i. e. 500 körül) ilyen istenné avatták. A kairói egyetem 100 éves jubileumára és nemzetközi orvoskongresszus emlékére adták ki a bélyegét 4923-ban.

243