Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-03-01 / 1. szám
Első műtét 1 éves kor Ism. műt. Más műtét (-ek) után 1 éves kor Ossz. előtt után előtt után T: n nn 11 nn n 1111 n nn n 1111 11 n n Sklerotomia an t............. 8 9 3 9 — 5 — — — 4 11 27 ] 3 1 s 2 11 4 Goniolysis........................ — — — — — 1 1 3 i Trepanatio........................ 1 3 3 8 — — 1 3 3 3 8 17 Iridenkleisis..................... 1 2 — 4 — 2 — 3 2 1 3 12 Iridektomia ................... — — 1 2 — — — i — 2 1 5 Cyklodialysis ................. — 2 2 i — — — — i 2 3 5 Cyklodiathermia .......... — — — — — — — — 3 — 3 „Angiodiathermia” . . . — — — — — — — — i — 1 — Összesen................... 11 19 9 24-7 1 8 9 26 90 84 A táblázat szerint 63 operált szemből 30 tensiója normalizálódott. A nem operált szemek közül 26-nak a tensióját értékelhettük, a 26-ból 15 szem tensiója normalizálódott. A 63 hydrophthalmusos beteg közül ö-nek a szeme aránylag kis behatásra súlyosan sérült. átmérője jobb o. 16 mm, bal o. 15 mm, a T-ja jobb o. 24 Hgram, bal o. 18 Hgmm. A jobb o. papilla laposan excavált, jobb o. látótere 10°-ot beszűkült, vakfoltja nagyobb. Hydrophthalmusa miatt sohasem kezelték. Ugyanakkor egyik másik hydrophthalmusos betegünknek (120/XII/1962) két és fél éves kora óta rendszeresen csepegtetnek pilocarpint, öt év elteltével a látóélessége —10,0 D sph. üveggel a jobb szemén 5/12, a bal szemén 5/15. A cornea átmérője ez idő alatt mindkét szemén 13 mm-ről 15 mm-re növekedett. A T-ja 24 Hgmm alatti, de ha pár napig nem kap pilocarpint, akkor a T-ja magasabb. A hvdrophthalmus okaként említett csarnokzugi fejlődési rendellenességekkel magyarázható előbbi két esetünk kórlefolyása. Ugyanis, ha a csarnokzugi elváltozásokat a magzati csarnokzug lassúbb fejlődésének tartjuk, akkor elképzelhető, hogy a további fejlődés során a Barkan-hártya beszakadozik, sorvad és így a csarnokvíz annak rendje módja szerint bejut a Schlemmcsatornába. A pilocarpin hatására egyensúlyban maradó esetünkben pedig feltételezhető, hogy a pilocarpinnak a sphincter iridisre és a corpus ciliare izomzatúra való hatása következtében a megfeszülő csarnokzugi képletek elegendő mértékben kitágítják a Schlemm-csatornát. Lehet, hogy mindkét hatásmechanizmus egyszerre következik be. A sphincter iridisre és a corpus ciliare izomzatúra való igen erélyes hatásával magyarázzuk 2 esetünkben (139/IX/I960 és 269/VII/1963) a tosmilen T normalizáló hatását. E két esetben különböző műtétek és pilocarpin, eserin, prostigmin, adrenalin, fonurit is hatástalanok maradtak, csak a tosmilen normalizálta a T-t. Feltételezhetően ezekben az esetekben is az erélyes vongálás következtében a Barkan-hártya átjárhatóvá vált, ill. a Schlemm-csatorna kitágult. 2 Szemészet 17