Szemészet, 1965 (102. évfolyam, 1-4. szám)

1965-03-01 / 1. szám

10 héttel később lépett fel a rendkívül heves, csomóképződéssel járó allergiás reactio, és ennek során az uvea gyulladása. A kórlefolyás most már nem volt olyan ártalmatlan, mert maradandó szaruborússágot és hátsó synechiákat okozott. Az első allergiás ,,schub” antihistaminicumok, aspirin és lokális rortison­­kezelésre megnyugodott. A therapia részleges sikere megegyezik azzal a felfogással, hegy aller­giás „Frühreaktio n:”t figyeltünk meg. A következő év Során néhány­szor átmenetileg enyhén izgatott volt a szem, de ez spontán rendeződött. A megfigyelési idő (14 hó­nap) túl rövid volt a „Spät­­reaktion”-t észlelni. Ez azon­ban, sajnos valószínűleg ki­kerülhetetlen lesz. A vázolt kórkép kielégítő módon ma­gyarázható a lokális aller­giával. Ebben az esetben a sensibilizáló tényező bizto­san kimutatható volt. A conjunctivitis vernalis — pollencon juncti vitis — kísérletes vizsgálata relatív gyakorisága ellenére bizo­nyos nehézségekkel jár. Az emberi kötőhártya­zsákba kísérletesen bevitt pollen allergiás conjunctivi­­tist okoz (1), tehát kétség­telen a betegség allergiás aetiologiája. A pathogenezis kérdése azonban nem olyan egyszerű, mert — mint ezt Radnót (12) vázolta — a betegség kifejlődését a neu­­rendokrin tényezők jelentő­sen befolyásolják. Ez az ösz­­szefüggés therápiás beavat­kozásaink' hatását gyakran kérdésessé teszik. Nem kielégítő a folyamatot lokális pathologiai elváltozás­nak tekinteni ennek alapján. A steroid therápia és az antiallergikumok a tüneteket legfeljebb enyhítik anélkül, hogy véglegesen megszüntetnék. Az elmondottak alapján kezdtünk nem specifikus desensibilizálást salmonella-endotoxinnal. Egy 8 éves fiú betegen a kezelés jelentős, de rövid ideig tartó javulást okozott minden endotoxin injectio után (összesen 5 injectio). A tünetek minden egyes alkalommal egyhébb formában tértek vissza. A beteget javultan 4 héten belül kibocsáthattuk. A végleges eredmény csak egy év múlva ítél­hető meg, mert jól ismerjük a tünetek időnkénti spontán visszafejlődését. Egyes szerzők kiemelik az erythema exudativum multiforme (Stevens— Johnson) allergiás jellegzetességeit (5, 6, 15). Bár előtérben az általános tünetek vannak, a szem lokális reactiója nem nézhető el, mert a helyi tünetek izoláltan több fellobbanásban visszatérhetnek (6). 1. ábra. Szaruhártyából eltávolított hernyószőr 2. ábra. Kötőhártyakenet erythema : exudativum multi­­formeban (Stevens — Johnsonsyndroma.) 5

Next

/
Thumbnails
Contents