Szemészet, 1965 (102. évfolyam, 1-4. szám)
1965-06-01 / 2. szám
E. P а ц : Применение Азосептила в офтальмологии. Автор приводит результаты применения в офтальмологии нового химиотерапевтического средства (2-/п-аминобензолсульфамидо/-4 метил-5-п-хлорфенилазотиазол) Азосептила у 49 больных. Было отмечено бактериостатическое действие препарата на Грамположительных возбудителей в 77,8%-ах, на грамотрицательных Азосептмл не действует. J. R á с z : Über die ophthalm olo gische Anwendung von Azoseptyl. Der Verfasser berichtet anhand von 49 Fällen über die opht haimologische Erprobung eines neuen Chemotherapeutikums, des 2-(p-Aminobenzolsulfamido)-4- methyl-5-p-chlorphenyl-azothiazols (Azoseptyl). Im Fall grampositiver Infektionen erwies sich das Azoseptyl in 77,8% für bakteriostatisch, gegenüber gramnegativen Bakterien ist es wirkungslos. Dr. József Rácz: On the ophtalmological use of Azoseptyl. The ophtalmological trial of a new chemotherapeutic agent, 2-(p-amino-benzolsulphamido)-methyl-5-p-chlorphenil-azothiazol is presented (Azoseptyl) based on 49 cases. Azoseptyl proved to be bacteriostatic in 77.8 per cent of cases with Grampositive infections. On the other hand it has no effect on Gram-negative bacteria. Keszthelyi Városi Kórház (Igazgató: Szutrély Antal dr.) Szemészeti Osztályának (Főorvos : Szalóczi Károly dr.) közleménye { m •*-—« J Nyári táborban előfordult ophthalmomyasis externa esete BOÉR ILDIKÓ Megtörténhet, hogy eleventojó légy nősténye a tojócsövében kikelt lárváit röptében emberi szem kötőhártyájára rakja. (Pl. a bagócsok fajtájából az oestrus ovis, a pettyes húslégy v. Wohlfahrtia magnifica, a Lucilia sericata, a Diptera, a Dermatobia cyaniventis és a Rhinostus purpur.) így jön létre az ophthalmomyasis externa kórképe. Az itt megtelepedett, majd a későbbiek folyamán esetleg a szem belsejében hatoló nyüvek ophthalmomyasis internát és következményes súlyos gyulladás után vakságot okozhatnak. Az eddig észlelt esetek városban és vidéken egyaránt előfordultak. Világszerte napjainkig mintegy 72 közlemény jelent meg. Suurküla szerint 1942-ig összesen 30, azóta kb. 42 (1—25, 27—33, 35—39, 43—47). Hazánkban csupán négy közlemény foglalkozik ezen megbetegedéssel (26, 34, 41, 42). Esetünket azért tartottuk közlésre érdemesnek, mert az elváltozás viszonylag ritka, de következményeiben súlyos lehet. Kórtörténet: K. S., 20 éves oberriexingeni lakos (NDK), a Balaton-parton mezőn felállított campingben üdült. 1964. aug. 6-án jelentkezett szakrendelésünkön. Arról panaszkodott, hogy reggelre „apró élőlények” jelentek meg bal szemében, emellett szúró érzésről és fénykerülésről számolt be. Jelen állapot : Jobb szem ép. Látás : 1,0. Bal szem, látás : 1,0, úgy a tarsalis, mint az áthajlási és szemtekei kötőhártya belövellt, váladékos. Az alsó áthajtásban a külső és belső szemzugban, valamint a bulbaris conjunctiván nagyszámú, kb. 1 mm hosszúságú, cérnavékony, igen élénk mozgású nyű hemzseg. Testük fehér, elől pontszerű fej vehető ki. Réseslámpával vizsgálva jól elkülöníthető, az áttűnő testtől a fekete fejgaratváz. Féregszerű mozgásukkal gyorsan haladnak, különösen a fény elől menekülnek. Cornea szurkált, csarnok, iris, üvegtest és retina ép. Therapia : először fiziológiás NaCl oldattal öblítéssel próbáltuk őket a szemrésből eltávolítani, majd ennek sikertelensége után, pantocain érzéstelenítés mellett nedves vattás pálcával és csipesszel igyekeztünk letörölni a kis élőlényeket a kötőhártyáról. Pantocain hatására vitalitásuk nem csökkent. Számszerint 24-et tudtunk ilyen módon kiemelni a szemrésből. Egy órai várakozás után, a kötőhártya redőiből újabbak bukkantak elő. A felsőáthajlásban ekkor sem találtunk, csak alul és a két szemzugi redő 109
