Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-12-01 / 4. szám
jától alig elemelkedő. A szemfenék központi része épnek mondható (l. színes tábla 5.). Látótér : keskeny, körkörös széli beszűkülés. Nem várva be a fenyegető leválást, 3 napi fektetés után műtét : az orri oldalon felül és alul felszínes diathermia, majd a külső egyenes leválasztása után temporalisan VI - tói XII-ig lamellaris sclera-resectio. A 23. napon hegesedő coagulumok jól tartanak, az idegkártya mindenütt alapjához fekszik. Látás : —7.0 D = 5/5. A széli hegesedés befejeztével a szemfenéki kép azóta is változatlan. Látási panaszai nincsenek. Mindkét esetben a két szem elváltozásainak hasonlósága, majdnem szimmetrikus volta segítségünkre volt mind a diagnosztikában, mind a therapiaban. Különösen figyelemre méltó, hogy V. Á. esetében a második szemnek bizonyosan küszöbön álló leválását meg tudtuk előzni, holott a betegnek semmi panasza nem volt, bevezető tüneteket nem észlelt. Ez kétségtelenül a tágított pupillán át végzett nagyon körültekintő vizsgálatnak volt köszönhető. Elismeréssel tartozunk betegünknek is, mert példamutató pontossággal tartotta be utasításinkat és egyetlen kitűzött ellenőrzést sem mulasztott el. A választott műtéti gyógyítás is mindkét betegen igazolta irányelveink helyességét, szolid defektushoz mérten csupán enyhe hatású felszínes diathermiát végeztünk, míg a férfi beteg műtété annyiban felelt meg tapasztalatokon alapuló álláspontunknak, hogy a második szemnek az elsőhöz nagyon hasonló kóros folyamatának gyógyítására csaknem pontosan ugyanazt a beavatkozást (lamellaris resectio) végeztük, mely az első szemen teljes gyógyuláshoz vezetett. Végül, de nem utolsó sorban a preventív műtét mellett jogosan hozható fel, hogy nem várva be az ablatio kialakulását a maculát megkíméltük a leválástól. Ugyanis az első szemen a nagy leválás visszafekvése után is maradtak a maculában finom gyűrődések, ami miatt a látás csak 5/20. Nem tartjuk erőszakoltnak ezen esetben azt az elképzelést, hogy ha a második szem műtétével addig várunk míg a retina leválik, nem sikerül az 5/5 látást biztosítani. Mint láttuk a második ablatiós szemen a lyuk vagy szakadás megjelenése szinte parancsolóan műtétet kíván. Lássuk mi legyen az álláspontunk, ha csak az egyik ideghártya beteg és azon keletkezik lyuk, de még nincs leválás. Kétségtelenül ilyenkor kisebb a várakozás kockázata. A leválás megelőzésére tartós fekvést és lyuk-pápaszem viselést rendelünk el. Helyes a beteget egy időre osztályra felvenni és ott megfigyelni. Több eset tanúsága szerint a leválás bekövetkezése nem törvényszerű ; lehet remény az ún. spontán gyógyulásra. Ennek biztató jelét látjuk a szakadás szomszédságában meginduló pigmentációban. Kellő éberség mellett erre a lehetőséget meg kell adni. Leválás nélküli retina-lyuk műtété mint prevenciós probléma már harmincév előtt jelentkezett és élénken foglalkoztatta az ideghártyaleválás gyógyításának élharcosait. A kezdeti erősen konzervatív felfogás az évek során sokat engedett és a műtéti eljárások tökéletesedésével egyre többen és gyakrabban végeznek megelőző aktív beavatkozást. Aphakiás szemek ideghártyaleválása általában rosszabb prognózisú. Gyakoribb-e a leválás hályog-operáltak szemén ? Erre egyértelmű választ nem találunk ; egyesek szerint az ablatiosoknak kb. 20%-a aphakiás. Üvegtest veszteséggel járó műtétek után kétségtelenül nagyobb számban keletkezik leválás. Különösen nagyfokban rövidlátók lencse-kivonását kísérő üvegtestelfolyás vezethet rossz gyógyhajlamú leváláshoz. Mivel minden műtétünket a legnagyobb körültekintéssel végezzük, a műtét alkalmával a későbbi leválás megelőzésére alig tehetünk valamit. Arra sincs meggyőző adatunk, hogy a csarnokba juttatott levegő ilyen értelemben jelentős biztosíték lenne. Kifejezetten a megelőzést célozza azok eljárása, akik a lencsehomályok miatt 287