Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-06-01 / 2. szám
Orvosi Hetilap, 101, 1469, 1960. — 48. Vaughn, D. G. : Amer. J. Ophth. 39, 55, 1955. — 49. Wassermannova, V. : ref. Zentralblatt 75, 321, 1958. — 50. Weingärtner, L. : Münch. Med. Wschr., 103, 1628, 1961. — 51. Wiggins, R. L. : Amer. J. Ophth. 35, 83, 1952. — 52. Williams, R. K., Hanch, M. E., Guerry, D. : Amer. J. Ophth. 37, 538, 1954. Полгар Ё. — Сеги Г.: О язве вследствие инфекции псевдомонасом в связи с одним случаем. Polgár, J., S z e g h у, G.: A Case of Corneal Ulcer Caused by Pseudomonas. Polgár, J., S z e g h y, G.: Über das Pseudomonas-Geschwür anhand eines Falles. (В. О. Т. E. II. Szemklinika. Igazgató: Nónay Tibor) A kancsalsági orthoptikáról (Referátum a Magyar Szemorvostársaság 1963. évi nagygyűlésén) STERNBERG ALICE A kancsalság irodalma az utóbbi időben oly óriásira nőtt, hogy beszámolóm csak hézagos lehet. Az új adatokat áttekinthetőség kedvéért átfogó háttér elé igyekeztem állítani. Egyes újabb megállapításokat a megfelelő fejezetekbe illesztettem bele. Megbízatásom az orthoptika ismertetésére szólt. Orthoptikán az izomegyensúlyi zavarok és a kancsalság diagnostikáját és komplex kezelését értjük. Mivel a kitűzött téma a kancsalság, a heterophoriákra vonatkozó orthoptikai eljárásokat most nem érinthetem. Az orthoptikai eljárások conservativ része,-« functionalis therapia a régebben szokásos eljárásokra visszahatott és módosította őket. Ezért fő szempontom volt, hogy a kancsalság kóroktanát és kezelését nagy vonalakban mai szemszögből ismertessem. Ismertetem azokat az egyszerű orthoptikai eljárásokat, amelyeket minden gyakorló szemész alkalmazhat ahhoz, hogy therapiás eredményeit a kancsalság kezelésében megjavítsa. 1. Történeti adatok a kancsalság kóroktanához és kezeléséhez A kancsalság okát az utolsó két évszázadban több szerző igyekezett megtalálni, így Buff on 1743- ban a gyengébben látó szem homályos képének zavaró voltéban vélte az okot s már ő ajánlotta a jó szem elzárását. Müller 1826-Ъа.п macula ectopiát tételezett fel s elméletét egyrészt az excentrikusán fixáló esetekkel, másrészt a már általa felismert paradox diplopiával támasztotta alá. A macula ectopiája a szemtükör felfedezése előtt elfogadhatónak tűnt. Dieffenbach, aki 183'J-ben az első kancsalsági myotomiát végezte, a szalag- és izomrendszer rendellenességének tulajdonította a strabismust. E felfogást vallotta Oraefe is, ezért a horizontalis kancsalság műtéti megoldásának híve volt. Donders 1863-Ъап közölte a kancsalság kóroktanának kérdésében nagy előrehaladást jelentő elméletét. Az alkalmazkodás és összetérítés kapcsolatának kihatása a szemek kölcsönös helyzetére az első functionalis elmélet volt. Donders elmélete azonban nem adott magyarázatot mindenfajta kancsalsági esetre. Javai mondta ki először 1896-ban. hogy a kancsalság oka a kétszemes együttlátás centrális zavara s ő végzett először orthoptikai gyakorlatokat a múlt században feltalált Wheatstone-féle stereoscoppal. Javai volt a functionalis kezelés megalapozója. Parinaud 1899-ben ugyancsak a központi idegrendszer működési zavarát vélte a kancsalság okának. Kettejük elméletét fejlesztette tovább Worth fusiós tanával. Shertington 1912-ben a binocularis reflexek és a reciprok beidegzés megállapításával gazdagította ismereteinket. Pavlov a feltételes reflexek és a felsőrendű agyműködés egyes törvényszerűségeinek kidolgozásával lehetővé tette, hogy a kancsalságot is általános agyműködési jelenségekkel értelmezzük. Századunk eleje óta igen sok kiváló kutató — physiologus és klinikus —, köztük számos hazánkfia, bővítette lényegesen a kancsalságra vonatkozó tudásunkat. 2. A kétszemes látás mechanizmusa A kétszemes együttlátást a sensoros és a motoros rész épségén kívül hibátlan centralis coordinatio biztosítja. 107
