Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
A feldolgozott belső szervekben, nyaki nyirokcsomókban daganatos áttét nem észlelhető. A második, orbitalisan ojtott egérnél, a 210. megfigyelési napon a szemgolyó protrusióját és az áll alatt egy, a környezettel össze nem kapaszkodó, bors nagyságú daganatot észleltem. Leölés után az egész orbitát kitöltő daganatból és a nyaki nyirokcsomóból kölesnyi szövetrészeket egészséges egerek hasfalába ültettem át. Ezek azonban nem eredtek meg. Az eltávolított szemgolyó és orbitalis daganat kórszövettanilag a következő képet mutatja : A cornea hámja megvastagodott, a sejtek szabálytalanok. A basalis rétegben 1—1 magoszlás (9. ábra). A cornea lemezei között számos kapilláris keresztmetszete és idült gyulladás jelei láthatók. A bulbust a levált és összeráncolódott retina tölti ki. Az érhártya sorvadt. A szemgolyóban a daganatos szövetet orsóalakú sejtek alkotják (10. ábra). A sejtek keskeny plasmájúak, magvuk világos, élénken festődő nucleolussal. A sejtek között számos óriássejt látható (11. ábra). Az egyes sejtfészkek között egyneműre festődő elhalt területek vannak. A sejtekre jellemző a polymorphizmus és az óriássejtek nagy száma. A metszetben látható könny és Harder-mirigy ép. A nyaki nyirokcsomó metszetében idült gyulladás van, daganatos elváltozás nélkül. Kórszövettani diagnosis : óriássejtes sarcoma. Megbeszélés 1908-ban Wessely scharlach-vöröset fecskendezett nyúl szemhéj i és szemtekei kötőhártyája alá. A szemzug táján és a limbusban sejtszaporodást észlelt, azokon a helyeken, ahol a kötőhártya laphámja hengerhámba, illetve a cornea hámjába megy át. Schreiber és Wengler (1910) kutyák elülső csarnokába és üvegtestébe olívaolajban oldott scharlach-vöröset fecskendezett, hogy glaucomát idézzen elő. Szövettani metszetben a retina ganglion-sejtjei között megoszlásokat észleltek. Ezt a felettébb szokatlan reakciót a szemtensio fokozódásával magyarázták. Ügy vélték, hogy az olívaolaj kémiai ingerhatása csak a glaucomában megbetegedett retinában jön létre. Pedig a magoszlást a scharlachvörös cancerogen komponense, az o-aminoazotoluol idézi elő, amint azt Hayward felismerte. Forradalmi változást jelentett a daganat kutatásban japán szerzők felfedezése, hogy egyes kátrány termékek carcinomát idéznek elő. Szemészeti alkalmazásuk daganatkeltés céljából hosszú ideig váratott magára. Busacca (1925) kátránnyal ecsetelte egerek corneáját. Már a 7. napon élénk epithel proliferatiót észlelt, melynek invasiv természete a 3—4. héten nyilvánvalóvá vált : az epithel-sejtek áttörték a membrana basalist. Tekintve azonban, hogy az enucleált és a bőr alá ültetett szemgolyó neoplasma képződéshez nem vezetett, Busacca szerint a leírt stádiumban csak hyperplasticus elváltozásokról van szó. Mercier (1929) intraperitoneálisan adott kátrány általános hatásaként szemészeti elváltozást is, dystrophiát és tumort észlelt. A harmincas évek elején kémikusok a cancerogén anyagok egész sorát állítják elő. Ezek közül egyik leghatásosabb vegyület a 20-methyl-cholanthren (MCA), amelynek már 0,125 mg-ja, subcutan fecskendezve, sarcomát képes előidézni. 2 mg MCA már 100%-ban okoz sarcomát kísérleti egérben, 4—8 hónapon belül. A MCA egyike a legerélyesebb daganat-keltő kémiai ágenseknek. Ezzel szemben a cholanthren — tehát methyl-gyök nélkül — egyáltalán nem cancerogen hatású. A MCA egyébként kémiailag közeli rokona az epesavaknak. 1937-ben Thomas elsőnek alkalmazta a MCA-t, intraocularis daganatkeltésre. 10 ivarérett patkány szemébe ültetett MCA-t. Eredményeivel érdemes kissé behatóbban foglalkozni. Két állat szeme normális maradt, 8 többékevésbé atrofizált. A MCA szemcse szabad szemmel látható volt hét esetben, Háromnál csak ultraviolett fényben észleltek erős fluorescenciát. Másik tíz ivaréretlen patkányt hasonlóképpen operált. Ezek közül háromnak a szeme atrofizált. A szemcse hat esetben volt látható, két esetben csak fluorescenciá-72
