Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)

1962-03-01 / 1. szám

dék szempontjából és megszámoltuk a tárgylemezre került sejtek látóterenként! átlagos számát.

A készítmények három fertőzött megyéből (Zala, Szolnok, Bács-Kiskun) származnak. A trachomakezelő orvosoknak Győrffy Sándor, Hajnóczy Mária, F. Kiss Hilda és Szönyi Margit doktoroknak, akik a praeparátumokat készítették, ezúton mondunk köszönetét.

100 praeparátum közül négy esetben találtunk záradékpositi vitást (lásd 1. ábra). A hámsejtek száma 60 esetben (200-szoros nagyítást használva) látóterenként átlagban 10 felett volt. (Legkevesebb 10, legtöbb 70.) Öt készítményben intra- és extracellularis pneumococcusokat találtunk, négy esetben pedig sok leucocyta volt látható.

Az elvégzett záradékvizsgálatok alapján mondhatjuk, hogy amennyiben a záradékpositivitás fertőzőképességet jelent, akkor a heges trachoma, az esetek néhány százalékában, fertőzőképes.

A záradékrészecskéknek tenyészthetőségét és ezzel egyértelmű átolthatóságát, sok szerző, így Poleff és az általa citált Macchiavello, Iskihara, Grom, Mitsui, Barski, Croissant és mások is közölték Általában a sikeres vírustenyésztést positiv záradék eredményű tenyésztésnek szokták mondani. Thygeson és Nataf az értékelhető trachomavírus-tenyésztésnek kritériumait három pontban jelöli meg. Az első pont első mondata így hangzik : Legyen a szeriatenyészetben typicus záradék. Ha sikerült is újabban néhány esetben záradéknegatív trachomás anyagból vírust tenyészteni, a tenyészetben itt is záradékok jelentek meg (Collier, Collier és Sowa). Természetes, hogy ami tenyészthető és átoltható az az életben egyik emberről a másikra is átterjedhet. Méginkább megerősítik a fertőzőképességet Julianelle kísérletei. Szerinte a conjunctivalis kaparék fertőzőképessége majomra a záradékok számával arányos.

Erősíti továbbá a fertőzőképességet az a többször közölt tény is, hogy a záradékok a sulfamidok és antibiotikumok hatására lassan degenerálódnak, majd eltűnnek a kötőhártyáról. Saját megfigyeléseink alapján mondhatjuk, hogy a mi eseteinkben már egy napi oxitetracyclin kezelés hatására eltűnnek. A lassú, esetünkben 6 napig tartó degeneratiot, majd eltűnést csak egy kameruni néger betegünk esetében tudtunk megfigyelni.

5