Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-03-01 / 1. szám
sclerosissal, 57,5%-ban cardiomyopathiával fordul elő. A fundus atheroscleroticus senilis 66,3%-ban általános arteriosclerosissal, 35,9%-ban cardialis sclerosissal található együtt. A degeneratio maculae luteae senilis 58,3%-ban általános arteriosclerosissal, 33,3%-ban cerebralis sclerosissal társul. A nők és férfiak arányát vizsgálva azt látjuk, hogy a szemelváltozások nagyobb százalékban társulnak általános arteriosclerosissal, cardialis sclerosissal, emphysemával a férfiaknál, míg a nőknél inkább cerebralis sclerosissal, hyper - toniával és ízületi bántalmakkal együtt fordulnak elő. (Lásd III. táblázat) Ha a szemelváltozásokat figyeljük a férfiak és nők között akkor a következő előfordulási arányt látjuk. Nagyobb arányban találunk nőknél kataraktát 27,8%, fundus hypertonicust és fundus scleroticust 22,7% együttesen, és degeneratio maculae luteae senilist 8,2%-ban. Férfiaknál gerontoxon 28,2% és fundus atheroscleroticus senilis 67,9%-ban fordul elő. (Lásd I. táblázatot és 1. ábrát). Befejezésül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy szociális otthonaink, melyekben főleg idősebb 60 év feletti emberek élnek, igen kiváló anyagot szolgáltatnak geriátriai vizsgálatokra. Ezen otthonaink állandó szemészeti ellenőrzése igen fellendítené a Szemészeti geriátriai kutatásokat. Összefoglalás 97 nőt, 78 férfit, összesen 175 embert átvizsgálva az öregkori szemelváltozások előfordulási aránya a következő : Gerontoxon 17,1%, katarakta 26,8%, fundus atheroscleroticus 52,6%, fundus hypertonicus és fundus scleroticus együtt 18,3%, degeneratio maculae luteae senilis 6,8%. A fundus hypertonicus és a fundus scleroticust kivéve, mely a 60—70 évig terjedő korcsoportban a leggyakoribb, a többi öregkori szemelváltozás legnagyobb arányban a 80—90 évig terjedő korcsoportban fordul elő : gerontoxon 31,4%-ban, katarakta 57,1 %-ban, fundus atheroscleroticus 80,0%-ban, degeneratio maculae luteae senilis 17,1%-ban. Electrophoreticus kísérletekkel vizsgálva a különböző érettségi fokú kataraktákat az a feltevés alakult ki, hogy a centrális típusú katarakták, főleg a katarakta bruneák egyszerű öregkori elváltozásnak tekinthetők. Statisztikailag érdekes összefüggések állapíthatók meg az egyes öregkori szemelváltozásoknak egymáshoz és az öregkorban gyakrabban előforduló általános betegségekhez viszonyított arányából. Ezúton fejezem ki hálás köszönetemet dr. Szarvas Andrásnak a kecskeméti Szociális Otthon főorvosának nagy mértékű támogatásáért, amellyel vizsgálataimban segítségemre volt. Irodalom 1. Behr, C. : Anatomie der senilen Makula. Klin. Mbl. Augenheilk. 67, 551, (1921 ) — 2. Burn, It. A. : Senile changes in the eye. Ct.: Sorby, A.: Systemic Ophthalmology London : Butterworth, 1958. — 3. Bürger, M.: Altern und Krankheit. Klin. Mbl. Augenheilk. 127, 257—284 (1955). -— 4. Bürger, M.: Das Altern des Auges. Klin Mbl. Augeheilk. 135, 609-—632 (1959). —5. Cogan, D. G., Kuwabara Toichiro: Ocularn changes in experimental hypercholesteraemia. A.M.A. Arch. Ophthal. 61, 219—225 (1959). — 6. Cogan, D. G., Kuwabara Toichiro: Arcus senilis. A.M.A. Arch. Ophthal. 61, 553—560 (1959). — 7. Dische, Z., Borenfreund, E. és Zelmenis, G.: Changes in lens proteins of rats during aging. A.M.A. Arch. Ophthal. 55,471—483 (1956). — 8. Duke-Elder, S.: Textbook of Ophthalmology. St. Louis: Mosby, 1941. Vol. III. p. 2372. — 9. Elwyn, H.: Heredodegeneration and heredoconstitutional defects of the retina. A.M.A. Arch. Ophthal. 53, 619 (1955).-— 10. Falls, H. F.. Hereditary macular degeneration. Amer. J. Human Genetics. 1, 96 (1949). — 11. Friedenwald, J.S.: Pathology of eye. Baltimore : Williams & Wilkins, 1930. p. 187. — 12. Klien, B. A.: Heredodegeneration of the macula lutea. Amer. J. Ophthal. 33, 371 (1950). —13. Kornzweig, A. L., Feldstein, M. és Schneider, J.: The eye in old age. IV. Ocular survey of over 46
