Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)

1962-03-01 / 1. szám

Grósz, István: Ophthalmological Observations on a New Hungarian Synthetic Antimalarial Drug.

Author’s experiments with a new Hungarian synthetic antimalarial drug ascertained that its “anti-sludge” effect may prevent the ultimate obstruction of incompletely thrombotised vessels of the fundus or their impending block. Since the drug has been detected by Wood's light both in the uvea and cornea, its administration is proposed in cases of obstinate uveitis (viral or tuberculous in origin), of rosaceal keratitis, and is especially recommended for scleritis. Average daily dose : 2x1 tabl. or 1 amp. every other day for the period of 10 days. No side-effects, but gastric discomfort were met with. Eye-complications may arise only in course of more years’ application.

Grósz, István: Augenärztliche Beobachtungen mit einem neuen einheimischen Malariamittel.

Es konnte festgestellt werden, dass durch die ,,anti-sludge” Wirkung des synthetischen Malariamittels in erdrohenden, oder bei inkomplettem Gefässverschluss einer endgültigen Thrombotisierung vorgebeugt werden kann. Das Mittel erscheint in der Gefässhaut und in der Cornea (Wood—Licht), deshalb soll seine Anwendung bei schwer beeinflussbaren Uveitiden (Virus, Tbc.), bei Keratitis rosacea, vor allem aber bei Skleritiden versucht werden. Durchschnittliche Dosierung: täglich 2x1 Tabl., oder zweitäglich je 1 Amp. 10 Tage hindurch. Nebenerscheinungen, von Magenbeschwerden abgesehen, wurden nicht beobachtet. Augenkomplikationen sind nur nach jahrelanger Dosierung zu befürchten.

A Budapesti Orvostudományi Egyetem 1. sz. Szemklinikája (Igazgató : Radnót Magda egyetemi tanár)

Systémás elastorhexis

HÓNIG MÁRIA

A hazai irodalomban igen kevés közleményt találunk erről a ritka megbetegedésről. Elsőnek Radnót 1940-ben írta le, ezt követte Luzsa, majd Brand, Kádas, Arató és Palich-Szántó közleménye. Nem tartjuk tehát érdektelennek, hogy egy észlelt esetünk kapcsán, az irodalom tükrében újból összefoglaljuk mindazt, amit erről a syndromáról tudunk.

Rendszerbetegség, melynek fő manifestatio ja a szemfenéken az angioid csíkok, maculadegeneratio és a bőrön pseudoxanthoma elasticum.

Angioid csík

1889-ben Doyne írta le először a szemfenéki képet, a csíkokat a retina pigmentepithel repedésének tartotta.

1891- ben Plange észlelt a funduson érhez hasonló pigmentcsíkokat.

1892- ben Knapp használja először az „angioid” csík elnevezést, az elváltozást vascularis eredetűnek tételezi fel.

1917-ben Kofler a csíkok eredetét a /irac/t-membrana repedésével magyarázza.

Klinikai kép : Az angioid csíkok rendszerint kétoldaliak, a retina alatt helyezkednek el. A papilla körül sugárirányban indulnak ki, elhelyezkedésük hasonlít a retinalis erekéhez. A csíkok egymással összeköttetésbe léphetnek és mintegy második érhálózat, a papilla körül anastomizálva gyűrűt alkothatnak. A csíkok színe lehet világos-vörös, barnás-vörös, majd idővel barnásszürke, szürkés-fekete. Vastagságuk érhez hasonló, kis capillaristól nagy vena vastagságig. Az aequatoron túl rendszerint nem terjednek. A csíkok szélét finom fehéres sáv szegélyezheti. Néha a papilla körül is látható egy finom fehéres-szürkés gyűrű, amelybe az anastomizáló csíkok gyűrűje be van ágyazva.

26