Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-12-01 / 4. szám
tozás ritka, és felületi formája, mélységi kiterjedése, elhelyezkedése állandó, Faldi szerint alátámasztja a congen. eredet hypothezisét. Hesse forró i.t. által okozott sérülés következményének tartja és előfordulásukat sokkal gyakoribbnak, mint az irodalmi ismertetések közük, csak mivel panaszt nem okoznak, szabad szemmel nem láthatók, felfedezésük nehezebb. Szerinte az egyes pontok elhelyezkedése, nagysága, száma, fekvése olyan különböző a Bowman-hártyában, hogy ezt csak i.t. következményeképpen lehet felfogni, mivel különböző erősségű behatások érték a corneát. Ha tüzes szóndarahka érintkezik a corneával, akkor vagy nyom nélkül gyógyul, vagy mélyebb behatás esetén a Bowman-hártya megsérül és tekintve, hogy szerkezet nélküli, koagulálódik. Ha a sérülés mélyebb és a cornea stromája is sérült, akkor még apró fehér pontok is keletkeznek. Miért keletkezik csak egyes esetekben gyűrű, ennek okát a sérülés módjában, intenzitásában, valamint a Bowman-hártyának különleges reakció képességében látja a chemiai, thermikus és toxikus ingerekkel szemben. Ezzel ellentétben Lisch úgy találja, hogy nem exogén factor hatására keletkezik, hanem körülírt anyagcsere zavarok és mészlerakodások következményei, ahol a gyűrű mindig a Bowman-hártyában van, a mészkristályok pedig a gyűrűben. Kraupa a mészlerakódás gondolatát elveti, mivel nincs hegekre jellemző széles területű homályosodás, a nagyítás külön álló, tiszta stromában elhelyezkedő pontokat mutat. Az i.t. okozta sérülést tartja- valószínűnek, melyet chemiai ártalom okozott. Ballantyne intraocularis szembetegséggel hozza összefüggésbe. Három esetben „retinochorioiditis”, „exudatív chorioiditis” a harmadikban acut glaukomában egyidejűleg észlelte a fehér gyűrűket. Mac Reá, Ziporlces, Uyama, Khono traumás eredetűnek tartják. E szerzők szerint a fehér gyűrűk a cornea felszínes sérülésének következményeként keletkezett zsírlerakódások. Miller és Gordon szintén traumás eredetűnek gondolja, azon alátámasztással, hogy a laesio mélysége összefügg a trauma fokával. Szövettani leletet Uyama, Muramatsn, Miller és Gordon, Hesse közöltek. Uyama, Muramatsu lipoid rctentiót találtak, Miller és Gordon lelete szerint a meniscus finom porszerű részei haematoxilinnel kékre festődnek. Ez a festődés calciumra utal. A calcium kicsapódása calciumfoszfát formában a Bowmanhártyában cornea anyagcsere zavarokra vezethető vissza, mely jelenséget valószínűleg a fény befolyásolja (Loewenstein). Hesse gyulladásra jellemző sejtszaporulatot nem talált. Klinikánkon a fentiekhez hasonló elváltozásokat az utolsó félévben négy esetben észleltünk. 1. H. B. 54 éves férfi. Munkaügyi előadó. Anamn : 4 napja szúró fájást érez, a jobb szem erősen könnyezik. Szakorvosi rendelőben jelentkezett, ahol keratomycosis dg.-val klinikánkra utalták. Visus : P’ocalis fényben a jobb szemen 1 mm-es átmérőjű, apró, fehér pontokból álló, 4 helyen megszakított, kissé ovalis gyűrűt találtunk, amely a cornea felső-belső quadransában, 2 óránál, 2 mm távolságra a limbustól a Bowman-hártyában helyezkedett el. Az epithel felette sima. A környező cornea ép, kivéve a gyűrűtől a cornea centruma felé látható finom köralakú homályt. A gyűrű változó vastagságú ős élességű, a megszakítás helyein vékonyabb. Egysorban fekvő pontok alkotják a gyűrű vonalát, amely helyenkint körülírtan megkettőződött. Ezek a pontok különböző nagyságúak. A külső kontúr élesebb, mint a belső és kissé hullámos vonalat alkot. A gyűrű területében a cornea állománya kissé fátyolos és benne elszórtan 7 különböző nagyságú és alakú kristályszerű fehér pont van. A gyűrűt alkotó pontoknál valamivel mélyebben feküsznek. Az elváltozás a felszínes rétegben látható, a mélyebb cornea lemezek épek, a cornea felszíne egyenletes, csillogó. A Descemet-hártya ép. A szemben kóros elváltozás nincs (1. ábra). 239
