Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)

1962-12-01 / 4. szám

2. К. I.-né 48 éves. Segédmunkás. Anamn.: 5 napja gyulladásos a bal, 3 napja a jobb szeme. Szakorvosi rendelőben adreson, atropin cseppeket kapott. Mandula gyul­ladása van egy hete, oracilint szedett. Ízületei gyakran fájnak. Jobb szemével kicsi kora óta kancsalított, rosszul látott. Dg.: Strab. conv. amblyop. o. d. iridocycl. ou. Visus 5/30, —1, 0 D = 5/25. Bal szem visusa 5/10, ü. n. j. Focalis fényben a jobb szemen 0,75 mm-es átmérőjű, apró fehér pontokból álló, 2 helyen megszakított, szabályos kör­alakú gyűrűt találtunk, amely a cornea alsó külső quadransában VII óránál, 3 mm távolságra a limbustól a Bowman-hártyában volt látható. A gyűrű vonalát apró, különálló pontok alkotják, melyek a megszakítás helyein nagyobbak és élesebbek. A vonal kívül jobban elhatárolt, mint belül és kis szűkületek vannak változó távolságra egymástól. Az epithel felette sima, a cornea ép. A gyűrű területében 3 éleshatárú külön álló fényes, kékes fehér, gömbala­kú pont látható. A XII. órától lefele a VI. és VIII. óra között bezárólag egy fél­kör alakú tömött homályos vonal húzó­dik. 3. D. J. 59 éves férfi. Nyugdíjas. Anamn.: 1957 óta glaukomás. Visus : 5/50, ü. n. j. a bal szemen corr.-val 5/10. A bal szemen 1,5 mm átmérőjű kissé szabálytalan köralakú gyűrűt találtunk, amely különálló és egymástól élesen megkülönböztethető apró, fehér pontok­ból áll. A gyűrű a limbustól 2 mm távol­ságra a Bowman-hártyában, a cornea alsó-külső quadransában helyezkedett el. Az epithel felette sima, a cornea ép. A pontok különböző nagyságúak, gömb­­alakúak és kékes-fehérek. Megszakítás nincsen. A gyűrű területében 2 éleshatárú, kissé mélyebben fekvő, fényes fehér pont látható. 4. K. A. 53 éves férfi. Diszpécser. Anamn.: 3 hete gyulladásos a szeme, azóta homályosan lát. Szembetegsége eddig nem volt. Visus : -^o* jobb szemén ovalis alakú, egy sor pontból álló 1 mm átmérőjű gyűrűt találtunk. A pontok VIII. óránál megkétszereződtek. A gyűrű cornea alsó-belső quadransában, V. óránál 2 mm-re a limbustól a Bowman-hártyában helyezkedett el, közvetlen az epi­thel alatt. A pontok különböző nagyságúak, gömbalakúak és enyhén kékes színűek. A gyűrű belsejében 3 pont látható. Ezek mintha mélyebben feküdnének, mint a gyűrűt alkotó pontok. Megbeszélés Első esetünkben a beteg i.t. érzéssel kereste fel klinikánkat. A szerzők többségének véleménye szerint az i.t. okozta sérülés következtében a gyűrű alakja összefügg a Bowman-hártya perforációjával a cornea idegeinek elágazási helyein, a zsírlerakódás pedig a cornea felszínes sérülésének a következménye. Az irodalmi adatok, valamint saját eseteink alapján kétségtelenül megállapít­ható, hogy a fehér gyűrűk keletkezéséhez a Bowman-hártya sérülése szükséges és hogy ez az elváltozás valamilyen módon az idegrostoknak a Bowman­­hártyán való áthaladásával áll kapcsolatban. A Bowman-hártyáról keveset tudunk. Tény, hogy mig a stroma és az epithel —mely alatta ill. felette van — sérülés után nyom nélkül gyógyul, addig a Bowman-hártya nem áll helyre [6]. A másik három esetünkben egyéb panaszok és szemtünetek voltak (glaukoma, irridoeyclitis, gyulladás), s csak ezek vizsgálata közben fedeztük I/Ь. ábra 240

Next

/
Thumbnails
Contents