Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-03-01 / 1. szám
tású vérsavóból 0.025 ml-t szűrőpapírra viszünk fel. A papírcsíkokat 10 percig 110 C‘-on tartjuk a fehérjék fixálása céljából. 1,0%-os savanyú fuchsin oldattal való festés, 10%-os ecetsavval való differenciálás után a foltok színerősségét kolorimetriásan határozzuk meg. A módszer gyakorlatilag azonos a papírelektroforézis kapcsán alkalmazott festés technikájával, természetszerűleg elektroforetikus futtatás nélkül. Standardként ismert fehérjetartalmú savókeverókből készített higítási sor szolgál. A megfelelő minőségű fuchsin kiválasztására, valamint egyes metodikai problémákra vonatkozóan Lózsa közleményére utalunk (21). A párhuzamos ellenanyagmeghatározások jelentőségét az alábbi, saját vizsgálatainkból vett példákon mutatjuk be. Első esetünkben (1. táblázat) a szérum összfehérje tartalma 7200 mg %, a csarnokvízé 300 mg %. A szérum antistreptolysin titer 1 : 140. A fenti adatokból kiszámítható hogy a csarnokvízhen az antistreptolysin Sollwert 1 : 6. A csarnokvíz tényleges anti-1. táblázat 1,4 E/ml 0,06E/ml 0,06E/ml 1,0 tí. V. 1958. XII. 10. Szérum összfehérje : 7200 mg % Csarnokvíz összfehérje : 300 mg % Szérum-titer......................................................... 1 : 140 Csarnokviz-titer ................................................ 1:6 Sollwert ................................................................ 1:6 Csarnokvíz-titer/Sollwert............................... 1,0 Streptolysin titere szintén 1 : 6-nak bizonyult, a tényleges csarnokvíz titer (Sollwert hányados értéke tehát 1,0. A szérum antistaphylolysin titer 1,4 E/ml, a csarnokvíz Sollwert 0,06 E/ml, ugyanannyi volt a csarnokvíz tényleges titere is, a hányados értéke tehát ugyancsak 1,0. A csarnokvízben talált ellenanyagtiterek tehát megfeleltek a permeabilitási viszonyoknak. A következő esetben (2. táblázat) a csarnokvíz antistreptolysin titere négyszerese volt a számított Sollwertnek. A csarnokvíz antistaphylolysin titere megfelelt a diffúziós viszonyok alapján számított értéknek. Betegünknél tehát feltehetőleg intraocularis T. A. 1958. VIII. 29. Szérum összfehérje : 6600 mg% Csarnokvíz összfehérje : 130 mg % Antistreptolysin Szérum-titer......................................................... 1 : 60 Csarnok víz-titer.................................................. 1:4 Sollwert................................................................... 1:1 Csarnokvíz-titer/Sollwert............................... 4,0 2. táblázat Antistaphylolysin 1.0 E/ml 0,02 E/ml 0,02 E/ml 1.0 antistreptolysin termeléssel álltunk szemben. Ezt az adatot — a klinikummal egybevetve — streptogén uveitis diagnózisa mellett értékesítettük. Rendkívül tanulságos L. M. esete (3. táblázat). Itt a csarnokvízben talált 1 : 30 antistreptolysin titer 2,7-szerese volt a számított Sollwertnek. Ez az eredmény intra L. M. 1958. IX. 18. Szérum összfehérje : 5800 mg % Csarnokvíz összfehérje : 350 mg % Antistreptolysin Szérum-titer......................................................... 1 : 140 Csarnokvíz-titer.................................................. 1 : 30 Sollwert................................................................... 1:8 Csarnokvíz-titer/Sollwert............................... 3,7 3. táblázat Antistaphylolysin 2,8 E/ml 0,4 E/ml 0,17 E/ml 2,4 ocularis antistreptolysin termelésre utalhatna. Mikromódszereink birtokában lehetőség nyílott azonban az antistaphylolysin értékek párhuzamos meghatározására is. Látható a táblázatból, hogy a csarnokvíz antistaphylolysin titere 2,4-szerese volt a számított Sollwertnek. A csarnokvízben tehát mind antistreptolysin, mind antistaphylolysin „többlet” mutatkozott. Nyilvánvalóan valószínűtlen, hogy a szemben egyidejű antistreptolysin és antistaphylolysin termelés játszódjon le, másszóval, hogy az uveitis 11
