Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
A szemfeszülést és vele egyidőben a vérnyomást a teljesítmény előtt és után, a manómeterbe fújásnál a feszülés tetőpontján is megmérték. 15 hallgatón szereztek értékelhető eredményeket. Ezek szerint préseléskor a szemfeszülés átlagosan 5,4 Hgmm-rel emelkedett. 100 m után a feszülés 0,3, 1000 m után 3,6 Hgmm-rel csökkent (Statikus teljesítménynél tehát emelkedett, ritmusosnál csökkent.) A szemfeszülés változásait az egyidőben történt vérnyomás értékeivel összehasonlítva : a diastoles nyomás csökkenésével parallel csökkent, a diastolés nyomás emelkedésével párhuzamosan emelkedett a szemfeszülés. Kísérleteik alapján szerzők arra mutatnak, hogy a pangásos viszonyokat teremtő sportfajták emelik a diastolés nyomást és következményesen a szemfeszülést, míg a ritmusos, a circulatiót nem akadályozó sportteljesítmények csökkentik a diastolés nyomást és ezzel együtt a szemfeszülést. Hozzászólások : Vörösmarthy Dániel : Régi hiedelem, hogy a „súlyemelés rossz sport, mert a súlyemelők megvakulnak.” Ez talán abból eredhet, hogy a szervezet minden izmát igénybe vevő, maximális feszítettségi állapot a vérellátást fokozza a szemben is és glaukómához hasonló congestív állapotot okozhat. Felteszi a kérdést, hogy talán így okozhat a súlyemelés megvakulást ? Csapody István : Kiss Ferencnek Orbán Tiborral együtt végzett vizsgálatai — melyben a szemfeszülés változásaival foglalkoztak — kiemelik a vénás elszívás jelentőségét. Weinstein Pál : Acut glaukomás rohamban is a diastoles nyomás emelkedése felelős a vénás pangásért, ezt már 25—30 évvel ezelőtt közölték francia szerzők a Presse Medicale-ban. Előadó észlelései is ezzel függhettek össze. Zárszó : Sportolók vizsgálatai kapcsán szerzett 7 éves tapasztalata alatt még nem látott súlyemelőt „megvakulni”. Talán régebben fordulhatott ez elő, amikor még nem volt ilyen szigorú megelőző szakorvosi vizsgálat és súlyemelő lehetett esetleg nagyfokú myopiás egyén. 6. P. Szánthó Olga : A szarúhártya körkörös beszűrődéséről. Részletesen körülírtuk az általunk circularis marginalis infiltratum elnevezéssel jelölt, idős egyéneknél akut módon fellépő kórképet. Igyekeztünk tisztázni annak pathogenesisét, melyet a gerontoxon területében deponált, zsírsavra bomlott lipoidok gyulladáskeltő hatására vezettünk vissza. Kiemeltük az ereződés nagy jelentőségét, mely a kóros anyagok elvitelében döntő szerepet játszik. Vázoltuk az ezt előkészítő therapiát és az esetleges secundär infectio elleni eljárásokat. Hozzászólások : Nónay Tibor : Hypertonia nem szerepelt-e az anamnaesisben ? Kahán Ágost : Rheumatoid arthritissel szövődhet a kép. Galli Lóránd : Ilyen esetekben gyakori volt az eosinophylia. Zárszó : A fent említett tényezők nem szerepeltek, a kórkép különálló. 7. iff. Tapasztó István, Konsanszky Antal : A mucopolysaccharidák kimutatása a lencsében. Potter-féle homogenisatorral egyneművé tett marha-lencsét, emberi ép- és kataraktás lencsét vizsgáltak meg papírelektroforézissel, pH 8,4-es veronai pufferben futtatva 24 órán keresztül. Rinehart-Abul-Haj festésnek Kahán által módosított formájával, valamint Hotchkiss-féle eljárással festették meg a papírcsíkok felét, míg másik felét az általánosan fehérje kimutatásra használt savanyú fuchsinos eljárással. Kapott eredményeiket a következő 3 pontban foglalhatják össze : 1. A lencsében található mucopolysaccharida főleg a lencsetokban van. 2. A lencsében levő mucopolysaccharida elég szorosan kötődik fehérjékhez, amit az is bizonyít, hogy trichlorecetsavval kicsapva a lencse fehérjéket a szűrletben mucopolysaccharidát kimutatni nem tudtunk. 3. A mucopolysaccharidák a papírcsíkok azon részein helyezkednek el, ahol a fehérjét festő savanyú fuchsinos festéssel az a és В crystallint, valamint a felcseppentés helyétől csak kevéssé eltávolodott, részben a papírhoz is kötődő, nagy molekulasúlyú, mindezideig nem identifikált fehérjét találjuk. Az utóbbi, a felcseppentés helyétől nem messze levő területen mutatható ki a legtöbb mucopolysaccharida. Napjainkig a lencsében közvetlenül nem mutattak ki mucopolysaccharidákat. Minthogy a mucopolysaccharidák jelentősége a szem kórélettanában növekedőben van, szükségesnek láttuk a lencse viszonyainak a vizsgálatát. 8. G. Ágoston Irén : Adatok a trachoma epidemiológiájának jelenlegi kérdéséhez. A pécsi szemklinikán 10 év időtartam (1948—58) alatt részben mint bennfekvő, 59
