Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
mennyisége csökken (69). E galactose-1-foszfát felhalmozódása a direkt oxidációt is gátolja (196). Míg a galaktose-transzferáz veleszületett hiánya emberen ritkaság, addig patkánynál ezen enzimhiány, és a galaktose-etetés esetén katarakta kifejlődése faji tulajdonság, mely azonban fehérjedús tejjel kivédhető. Galaktozémiás csecsemők anyagcserezavara és kataraktájának továbbfejlődése is természetesen galaktosementes diétával megszüntethető (320). Az is természetes, hogy a galaktose-etetés normális anyagcseréjü emberen nem okoz kataraktát (139). Az ATP-(energia-) hiányos fehérje-szintézis zavaron alapuló katarakták közé tartoznak a fiatal diabetesesek kataraktái is : insulin-hatás hijján a glikolízis substratuma, a glukose nem tud a lencsetokon át behatolni. A hatás közvetett : az insulin nem a lencsetok felszínén hat, és nem is közvetlenül az insulin maga a hatás kifejtője. A normális csarnokvíz Jm-el jelzett insulinnal végzett vizsgálatok szerint alig tartalmaz insulint, relatív diabeteses állapotban van (121), és alloxan-diabeteses és túlélő nyúl-lencse glukose-felvételét in vitro hozzátett insuhn nem fokozza (120), míg az in vivo adott igen (209), de ez a májától fosztott állaton elmarad (94, 95). Valószínűleg a májban keletkezik a lencsetokmembranra ható faktor, kofaktor vagy változás (121), míg a lencserostok falán maga az insuhn is hat (120). Epmájú, fiatal diabeteses kataraktájának progressióját természetesen az insulin megállítja, míg a hyperglikémia megszüntetése egymagában nem (121). Az ionizáló sugárzások által létrehozott kataraktáknál a fehérjeszintézis elsősorban a polipeptid-láncok öntőmintájaként „templátja-ként” szolgáló ribonucleinsavak hiánya vagy rendellenessége miatt szenved ; ismeretes ugyanis, hogy valamely fehérje képzése előtt először az aminosavak bizonyos sorrendben való befogadására alkalmas felszínű RNS-nek kell felszaporodnia. A károsító hatás az ionizáló sugarak által létrehozott perhydroxyl gyököknek tulajdonítható (295). Ezek a surágzás előtt adott SH-tartalmú anyagokkal, így ciszteinnel, GSH-val közömbösíthetők, és így a katarakta kivédhető (295, 288). Az ionizáló sugárzások oxidáló hatása a beadott többlet-SH gyökök hijján többek közt a glikolízisben működő, vagy azt biztosító SH-gyököket károsítja, és így a glikolízis csökken (146). E tekintetben is, és a corpus ciliare-ra és a Tetinára gyakorolt toxikus hatásban is az ionizáló sugárzások és az SH-enzimeket bénító monojodecetsav nem különböznek egymástól (52). Az ionizáló sugárzások lencsehatásait mindenben utánozzák a leukaemiák gyógyításában használt ún. radiomimetikus szerek, így a Myleran (Busulfan) (261)*. E sugárzási katarakták fejlődésének dinamikája is, morfológiája is igen jellemző. A hatás helye : a lencse-aequator (257) gyors mitosisban levő hámsejtjei (262) (ionizáló sugárzásokra általában a nagy nucleinsav-(DNA-) aktivitást (146), a folytonos mitosist mutató struktúrák : szőrtüszők, gonádok, csontvelő és a lencsehám aequatoriáhs részei károsodnak). Először csökken a mitosisok száma, majd abnormisan szaporodik. A károsított lencsehámsejtekből fejlődő lencserészek lesznek később átlátszatlanok. Ezért jellemző a sugárzási kataraktára a hosszú lappangási idő, a lencse széh mag-ívének megváltozása (261). A réseslámpai képben hátsókérgi vacuolák, a lencsevarratok széttöredezése, és főleg aranyszínű polichromatikus szemcsék megjelenése jellegzetes. — Amióta — sajnos — a hirosimai és nagasakii atombomba-robbanások alkalmával 2 km körzetben tartózkodók közül az életben maradottak — természetesen fiatalabb — felén kétoldali katarakta fejlődött, és mivel sajnos, az atomenergia rendeltetésszerű — békés — felhasználása kapcsán is történtek és történnek technikai és therapiás szerencsétlenségek, időszerűnek látszik itt az egyes ionizáló sugárzások szemre gyakorolt hatásának rövid összefoglalása (23, 203). A corpuscularis sugárzások közül az а-részecskék penetráló képessége a mm törtrésze, így pusztító hatásuk csak a szervezet belsejébe került (pl. atombomba-robbanásnál a Plutonium 309 okoz csontvelőpusztulást) vagy juttatott a sugárzóknak van, így pl. iriscysták falának elpusztítása várható az odafecskendezett astatin-tól, a környezet bántalmazása nélkül. Néhány mm penetráló képességük miatt a /З-sugárzók látszanak leginkább a szemészeti diagnosztikában és therapiában felhasználhatóknak. A néhány hét felezési idejű P32, foszfátja alakjában 500 vagy legfeljebb 750 /X Curie i. v. befecskendezve, legnagyobb mennyiségben a rosszindulatú daganatok környezetüknél nagyobb mennyiségű, savoldható (ester-) foszfátjában, de főleg lúgoldható nucleinsavaiban koncentrálódik (300). Hasonlóan koncentrálódik a gyulladt szövetek észterfoszfátjaiban is. Az észterfoszfátok gyors anyagcseréje miatt azonban a radioaktivitás e része 24 óra múlva már eltűnt, míg a rosszindulatú daganatok desoxyribonucleinsavaiban koncentrálódott radioaktivitás 24 óra múlva is megvan, és Geiger—Müller szondával mérhető. Az igen nagyszámú klinikai vizsgálatok tanúsága szerint (279, 88, 77, 44) ezen eljárás G. M. szondája jól helyettesítheti a sokszor bizonytalan eredményt adó Lange-lámpát a mahgnus melanomák diagnosztiká* A szemészeti gyakorlatban bevált radiomimetikus szerek : a rtg-el együtt alkalmazandó trietilénmelamin ,.TEM’' retinoblastomák ellen, (243) és a Bayer E. 39 (epitheliomába lokálisan fecskendezendő be) (212). 47