Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-09-01 / 3. szám
A talált astigmia tengelyállását illetően a 10. táblázat nyújt felvilágosítást. (Az astigmiák tengelyállásánál — tekintve, hogy hypermetropiás astigmiáról van szó — directnek tekintettük 60—120°-ig, inversnek 0—30°, illetve 150—180°-ig, obliquának pedig 30—60°, illetve 120—150°-ig terjedő tengelyállást.) 10. táblázat A végleges astigmiák tengelyállás szerinti megoszlása I. 0/ /0 II. О/ /0 III. О/ /0 As. inversa...................................................................... 69 71 68 As. directa ..................................................................... 23 26 25 As. obliqua...................................................................... 8 3 7 A 10. táblázat szerint a három csoportban végzett műtétek között a végleges astigmiák tengelyállását illetően lényeges különbséget nem találtunk. Mindhárom csoportban az invers astigmiák száma dominál. összefoglalás A szerzők 100 conjunctivo-episclerális, 100 corneo-scleralis és 100 Mendoza szerint behelyezett sebbiztosító varrattal végzett katarakta műtét eredményeit összehasonlítva megállapítják, hogy az utóbbi két módszer tökéletesebb sebzárást biztosít, amit bizonyít, hogy az utóbbi két módszerrel végzett műtétek esetében a műtétet követő napra a csarnok minden esetben helyreállt és a conjunctivo-episclerális módszer 11 %-ával szemben corneo-scleralis sebbiztosítási módszer esetében csak 7%-ban, Mendoza sebbiztosítás mellett pedig csak 4%-ban észleltek sebrepedést és iris prolapsust. A műtétek végzésének körülményeit és a műtét utáni komplikációkat figyelembe véve a sebkészítés a corneoscleralis és Mendoza-módszer mellett jobb helyzetet biztosít, mert a műtét végzése alatt zavaró vérzést a két csoportnál sohasem találtak, a gyógyulás tartama alatt pedig csarnokvérzést corneo-scleralis módszer mellett 4%-ban, Mendoza mellett 1%-ban észleltek a conjunctivoepiscleralis módszer 22%-ával szemben. A három sebbiztosító eljárás között a késői eredményeket (látásélesség, műtéti astigmia) illetően lényeges különbséget nem láttak. Az eredmények alapján az a véleményük alakult ki, hogy corneo-scleralis és főként Mendoza szerint sebbiztosító varrattal végzett katarakta műtétek esetében a műtét alatti és műtét utáni komplikációkkal lényegesen alacsonyabb mértékben lehet számolni és a szem további sorsa kevésbé függ a beteg magatartásától, mint conjunctivo-episclerális sebbiztosítás esetében. Irodalom Blaskovics : Grosz—Hoor : A szemészet kézikönyve. 780 old. (Bp. 1910). — Csapody : Szemészet : 97 : 129 (1960). — Irvine : Am. J. Ophth. 36 : 599 (1953). — Kettesy : Günther : Keratoplastik-Synposion. Veb Carl Marhold Verlag (Halle, Í957). — Kirby : Surgery of Cataract (1953.). — Kukán : Szemészet 88 : 93 (1951.). — Lakatos, Pándy: Komárom Megyei Orvosnapok Közleményei 97 old. 1959. — Miklós— Marsovszky : Szemészet 93 : 97 (1956). 170
