Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-09-01 / 3. szám
mesodermális szövet akadályozza. Typusos formájában a papilla alatt látjuk, a papillát is magába foglaló fehér, a szélén pigmentált parabola alakjában, amely az érhártyán kívül a sugártestre és az irisre is ráterjed. Atypusos formájában bármely irányban elhelyezkedhetik. Oka talán a szemkehely rés invers helyzete. Ilyenkor leggyakrabban a maculát is magába foglaló colobomát találunk, mely helyzeténél fogva a látást nagyfokban rontja. Esetünkben az atypusos coloboma temporalis csökevényes alakjával találkoztunk astigmatismusos szemben. Veleszületett fejlődési rendellenesség a látóhártya velőshüvelyes idegrostja (fibrae medullares) is. Leggyakrabban a papilla szélén elhelyezkedő, csíkolt, lángalakú, élesszélű elváltozást látunk, amely részben fedi az ereket is. Nagyon ritkán — mint esetünkben is — a papillától távolabb, teljesen ép környezetben is megtalálható. Az idegrostok velőshüvelyének képződése már a korai embryonális életben megindul, majd a terhesség alatt visszafejlődik. A retinában látható velőshüvelyű rostok nem visszamaradt, hanem az idegrostokon újraképződött velőshüvelyeket jelentenek. Nagyon gyakori lelet az embryonalis membrana pupillaris maradványa. Az iris elülső lapjáról, az iris koszorú tájáról kötőszövetet és ereket tartalmazó vékony kötegek indulnak ki, amelyek a pupillát is keresztezik. Néha a lencsetokkal, máskor a szaruhártya hátsó felszínével nőnek össze. A lencsetokon számos, csillagalakú pigmentszemcsét találunk. Gyakran társul az uvea colobomás anomáliájához. A szemészeti kongenitális elváltozások és a tüdő cystás megbetegedéseinek egyidejű előfordulása számos problémát vet fel. A közös aetiologia mai tudásunk szerint nem igazolható. Ha munkahypothesisül elfogadjuk Kartagener fentebb idézett állítását : indirekt bizonyíték, ha a feltehetően kongenitális elváltozás más, bizonyított fejlődési rendellenességekkel fordul elő, akkor a tüdő cystás megbetegedéseinek és a szemészeti fejlődési rendellenességeknek egyidejű előfordulása — kellő számú eset értékelése után — esetleg útmutatásul szolgálhat főleg a polycystás tüdő veleszületett, illetve szerzett eredetének eldöntésében. összefoglalás Szerzők cystás tüdőbetegek esetében szemészeti elváltozásokat észleltek. Röviden érintik a bronchogen cysta és a polycystás tüdő, valamint a szemészeti rendellenességek aetiológiai problémáját. Kiemelt eseteikben cat. punctata, fibrae medullares, membrana pupillaris persistens, coloboma choriodeae és verruca laminae vitreae fordultak elő. Adataik alapján a tüdő polycystás megbetegedéseinek egy részében feltételezik a kongenitális eredetet. A szemfenéki felvételek készítéséért köszönetét mondunk Nagy Ferenc egyetemi adjunktusnak és Remenár László főorvosnak. Irodalom 1. Ackermann A. J. : Am. J. Roentgenology 1944. 51. 315. — 2. Balás A.— Bikfalvy A. : Magyar Sebészet 1955. 159. — 3. Berg G.— Vejlens G. : Acta pediatrica 1939. 26. 16. •— 4. Boyden E. A. : Am. J. Surg. 1955. 89. 79. — 5. Hornicker J. : Bericht der d. ophth. Gesellschaft in Heidelberg, 1927. 6. Kartagener M.—Mülly К.: Schweiz. Z. Tubere. 1956. 13. 166. — 7. Klien В. A. : Amer, J. Ophthalm. 1959. 48. 597. — 8. Lüchtrath H. : Frankf. Zschr. Path. 1951. 62. 136. -— 9. Michaelson I.— Eliakim M.—Ehrenfeld E. N.-—Rachmilewitz M. : Arch. Ophth. 1959. 62. 1. — 10. Mooreman L. J. : Chapter on cystic disease of the lung. The chest and the heart by Myers and McKinty, Springfield 111. 1948. Ch. C. Thomas Vol. 1. -— 11. Nitsch M. Z. : Z. Augenheilk. 1926. 59. 60. — 12. Nolte F. : Fortschr. Rtgstr. 1937. 55. 273. — 13. Nyiredy G.—Ferenczy В. : Beitr. z. Klin. Tuberk. 1949. 120. 233. — 14. Nyiredy G.— Orbán T.—Korompai E. : Tuberkulózis, 14. 81. 1961, — 15. Orbán T. : Szemészet, 134
