Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-06-01 / 2. szám
A debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (Igazgató : Kettesy Aladár egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) közleménye A <r la и koma simplex műtéti problémái és eredményei tapasztalataink alapján VALTJ LÁSZLÓ és CSÜLLÖG FERENC A primaer gl. műtéti indicatiójával kapcsolatos kérdésekről még ma sem alakult ki egységes álláspont az irodalomban. Az acut gl.-nál a szerzők túlnyomó többségének a véleménye szerint feltétlenül és lehetőleg korán, operálni kell. Legfeljebb a műtéti módszer megválasztásában vannak véleménykülönbségek. Az acut gl. conservatív kezelésének erőltetése a későbbiek folyamán, újabb roham bekövetkezésének a veszélyével jár. Iridectomia után újabb roham gyakorlatilag nem fenyeget. Ezt bizonyítja Weinstein 688 acut gl.-s betegről készült statisztikája. Simplex gl.-nál más a helyzet, bonyolultabb viszonyokkal kell számolni. Néha nehéz a korai diagnosis felállítása. Gyakran látunk aránylag alacsony (30—35 Hgmm) i. o. nyomás esetén jelentékeny functiocsökkenést a látóélességben, vagy a látótérben, esetleg mindkettőben. De nem ritka az olyan eset sem, ahol a szem functiói a normálisnak elfogadott legmagasabb értéke (26—30 Hgmm) meghaladó nyomás ellenére sem romlanak. Találkozunk olyan betegekkel, akiknél a klinikán conservatív kezeléssel megfelelő regulatiót értünk el, viszont az ambuláns rendelésen emelkedett nyomást és a functiók csökkenését tapasztaljuk. Hasonló megfigyelésekről számolt be Gasteiger. Az is elég gyakori eset, hogy a műtét hatására a normalis értékre leszállt i. o. nyomás, sőt néha hypotonia mellett is bekövetkezik a functiók gyors romlása. Szóval a simpl. gl-ban gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor az állásfoglalás a kezelés módjában komoly nehézséget okoz. Alapjában véve 2 kérdés áll előtérben: 1. kell-e operálni és ha kell, mikor? 2. melyik beavatkozást válasszuk ? Az első kérdés tulajdonképpen a műtéti indicatio problémája. Nézzük először a conservatív kezelés nyújtotta lehetőségeket. A diamox (fonurit) bevezetése (Becker) a simpl. gl. conservatív kezelésébe kétségtelenül előrehaladást jelentett. A műtét nélkül compensálható esetek száma emelkedést mutat (1. ábra). Mioticum -f diamox adagolásával kedvezőbb helyzetet teremthetünk a műtéti beavatkozás számára. A diamox huzamos szedése májkárosodást okozhat, ezért adagolásánál erre a körülményre mindig gondolni kell. Az utóbbi évtizedben, különösen az angolszász országokban terjed az a felfogás, amely a korai műtétet propagálja. Nem értünk egyet azzal a nézettel, amelyet pl. Pillát is képvisel, hogy az operatív beavatkozás végső célja a beteget az állandó cseppentés terhétől megszabadítani, és ennek a célnak az elérése érdekében második műtét is megengedhető. Ebben a kérdésben osztjuk Duke—Elder, Thiel, Wegner, Hallermann és mások véleményét, amennyiben minden gl. ellenes műtétben csak kiegészítő, gyakran elhalaszthatatlan és methodikailag tökéletlen rendszabályt látunk. Az operatív beavatkozás célja kétségkívül az, hogy egy, vagy szükség esetén több műtéttel a beteget az emelkedett i. o. nyomástól és annak káros következményeitől megszabadítsuk. Űjabb és az eddiginél hatásosabb gyógyszerek bevezetésével a műtétmentes gl. kezelés területét fokozatosan szélesíteni lehet. Mindenesetre tisztán kell azt látnunk, hogy lehetőségeink jelenleg még korlátozottak és a conservatív 70
