Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-06-01 / 2. szám
kezelés erőltetésével, az új gyógyszerek hatásában bízva, a műtétre legalkalmasabb időpontot elmulaszthatjuk. A műtéti indicatio felállításához általános érvényességű rendszabályok nem állnak rendelkezésünkre. Csak irányelvekről beszélhetünk, amelyek segítségével eldönthetjük, hogy mi a teendő ; szükség van-e műtéti beavatkozásra vagy gyógyszeres kezeléssel is próbálkozhatunk. Különösen nehéz dönteni a relatíve alacsony (26-35 Hgmm) nyomásit esetekben, ahol a látóélesség is jó. A 40 Hgmm fölötti, gyógyszeresen nem regulálható esetekben könnyű a döntés, feltétlenül operálni kell. Ma már általánosan elfogadott az az irányelv, hogy a műtéttel addig várni lehet, és véleményünk szerint várni is kell, amíg a szem functiói nem romlanak, A szemnyomás magassága, a 40 Hgmm fölötti és gyógyszeresen nem befolyásolható eseteket kivéve, a műtéti indicatio felállítása szempontjából nem elsőrendű jelentőségű. Elhamarkodottnak tekintendő az a nézet, hogy a pathológiásnak elfogadott nyomásértékeket elérő eseteket, minden további mérlegelés nélkül operálni kell. Ha a figyelmünket kizárólag az i. o. nyomásra irányítjuk, hibás következtetéseket vonhatunk le. Elég gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a műtét után, kiadós nyomáscsökkenés ellenére, a functiókban hirtelen romlás következik be. Nem ritka az 50—60%-ot elérő látóélességcsökkenés, vagy a 30—40°-ot kitevő látótérszűkület sem. Ezek az esetek arra mutatnak, hogy a szemnyomás radikális csökkentése nem minden simpl. gl.-s szemen, célszerű. Arról, hogy egy nyomásérték a szemre még elviselhető, vagy már káros, kizárólag a látóélesség, a látótér, a papilla és a szemfenéki erek vizsgálata adhat felvilágosítást. Találunk olyan szemeket, amelyek számára a 25—28 Hgmm már kóros, másrészt olyanokat is, amelyek a 30—35 Hgmm-s i. o. nyomást minden káros következmény nélkül hosszú ideig elviselik. A második ábrán azok az évek óta szemmel tartott operálatlan esetek vannak felsorolva, ahol a szemnyomás állandóan meghaladja az élettani értékeket. Ennek ellenére a functiókban kiesést nem tapasztaltunk. Az ilyen betegeket 2—3 hetenkint ellenőrizzük. A legkisebb functiócsökkenés esetén azonnal műtétet javasolunk (2. ábra). A fentebb vázoltak természetesen csak azokra az esetekre vonatkoznak, amelyeknél az i. o. nyomás legfeljebb 10 Hgmm-el lépi túl az élettani értékeket. Amikor a szemnyomás ennél magasabb, a műtét elhalasztása nagy hiba volna mert a magas nyomás előbb vagy utóbb vaksághoz vezet. Thiel szerint simpl. gl.-nál a következő esetekben indokolt a műtéti eljárás: 1. Ha gyógyszeres kezeléssel nyomáscsökkenés nem érhető el. 2. Ha a látóélesség és a látótér a kielégítőnek látszó regulatio ellenére tovább romlik. 3. Ha a mioticumok tovább nem viselhetők el. Esetek száma 1. ábra 71
