Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-03-01 / 1. szám
I intracranialis kiindulási! — a suprasellaris (154) és a kisszárny alsó belső felszínéről (61) kiinduló meningeomák infiltrálják a leggyakrabban az opticushüvelyt és törnek az orbitába a canalis opticuson keresztül. Paillas et ál. (1951) chiasmameningeomáról számolnak be. Ritkán a canalis opticusban is keletkezhet (30). Ezek a tumorok rendkívül kicsinyek, 12 grammnyi tumor is okozott már féloldali vakságot, de leírtak már 1 grammnyi tumort is (61). Hazánkban hasonló — sikeresen operált esetet — Mérei (1954) közölt. Kétoldali canalis opticus meningeomát ír le Petr és Serei (1957). Rendszerint a canalis opticus csontos falát kímélve — mind a koponya basisán, mind az orbitában — homokóra-alakban növekszik (12). Az orbitában ectopiásan is előfordulhat. Craig és Gogela (1948) 17 transcranialisan operált betege közül 5 tumor intraorbitalisan, a látóidegtől függetlenül helyezkedett el. Négy hasonló közlést ismerünk még (2, 3, 80, 124). Klinikai tünetek A tünetek — az agytumorokhoz hasonlóan — elsősorban a tumor helyétől függenek. Ezért az opticusglioma és meningeoma tüneteit közösen tárgyaljuk, mert opticusgliomát a meningeomától biztosan rendszerint csak a műtét különíti el. Bizonyos tünetek figyelembevétele azonban a klinikai vizsgálat során is segítségünkre lehet a differential-diagnosticában (93). A szemüregben elhelyezkedő glioma és meningeoma klasszikus tüneteit — féloldali, dislocatio-mentes exophthalmushoz társuló látásromlás, szabad szemmozgások mellett — kiegészíthetjük a következőkkel. Glioma általában a gyermekkor betegsége, meningeoma 30—40 év felett jelentkezik. De -— bár ritkán — előfordul glioma a felnőttkorban és meningeoma a gyermekkorban (lásd a pathológiai fejezetben). A nem típusos életkorban jelentkező tumor malignusabb lefolyásúnak bizonyul. Gliomában a visus jóval az exophthalmus megjelenése előtt romlik, meningeomában az exophthalmus évekkel megelőzheti a látásromlást (55). Azonban opticus gliomában — mint egy betegünkön mi is láttuk — a kifejlődött exophthalmus mellett a beteg visusa jó, vagy esetleg teljes lehet, látótere szabad, vagy csak kisfokú concentricus contractio mutatható ki (15, 72, 117). Ezzel szemben canalis opticusban fejlődő meningeoma első tünete a látásromlás (95). A szemfenéken simplex típusú atrophia, máskor pangásos papilla alakul ki, de sokáig ép is lehet a látóidegfő (102). A tumor megjelenhet a szemfenéken, a'papillát infiltráló gliomát pangástól nehéz elkülöníteni (4, 39, 56, 64). Meningeoma a papillát fedő számos apró érrel átszőtt, szürkés-fehér tumor, mely alatt a retina erei eltűnnek ; esetleg a papilla szürkésen decolorált (5, 53, 70, 99, 101, 123). Achorioideát infiltráló meningeoma következtében a retina leválhat (92, 119). Általában a «zemmozgások szabadok, de az infiltrative növő meningeoma a szemizmok működését korlátozhatja (61, 113, 119). A lassan fejlődő exophthalmus miatt a szemhéjak követik a bulbust, elvékonyodnak. Kiehle (1936) 25 mm-es exophthalmust ír le lagophthalmus nélkül. A tumorok korai diagnosisát lehetővé tette a látótérvizsgálat. A látótér szabálytalan alakú, rost-tipusú, perifériás kiesést mutat, melyre centralis scotoma rakódik (82, 117, 130). Ha a másik szem látóterének temporalis felső quadransa is kiesett, ez még nem jelenti feltétlenül a chiasma tumoros infiltratióját, mert a másik opticusból a kereszteződő rostok alsó fele a kereszteződés előtt ívben az ellenkező opticusba fut (139). Előfordulhat, hogy a látótérben csak concentricus contractiót találunk jó visus mellett (117). Chiasmatumorra jellemző az atipusos, incongruens, incomplet bitemporalis, vagy homonym hemianopia, melyre rosttipusú kiesések és mindkét szem centrális scotomája rakódik. 54
