Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-03-01 / 1. szám
repedése következtében létrejött elszürkülése, a kórtani elváltozás alapján a folyamatot inkább keratoconusos heveny beivódásnak, acut imbibitión&k. lehetne nevezni. Az acut keratoconus képét már sokan leírták. Pflüger 1877, Plaut 1900, Axenfeld 1905, Terrien 1906, Rabinovitsch 1908, Komoto 1920, Erggelet 1923, Beid 1924, Morrison 1928, Bemer 1934, Satanovsky 1938, Mandach 1951, Busacca 1952, Rohrschneider és Stöhr 1954, Ohrt 1956, Bőké és Conrad 1957 (Günther összeállítása). Először Pflüger figyelte meg, hogy keratoconusos szemeken néha acut elhomályosodás, a parenchyma felduzzadása által a csúcs megvastagodása jön létre, melyet valószínű a Descemet szakadáson keresztül ható csarnokvíz okoz. Axenfeld, Pflüger megfigyelését megerősíti és megállapítja, hogy az acut keratoconus oka a csarnokvíz beivódása, mely Descemet szakadás után lép fel. Günther szerint az acut keratoconus mintegy végső állomását jelenti a keratoconusos folyamatnak és csak nagyritkán jelentkezik a betegség elején. Az általa leírt két esetben az elszürkülés előtt már évek óta fennállott a typusos keratoconus. Az acut keratoconus mindkét esetében hirtelen, a cornea közepének elszürkülésével jelentkezett és a Descemeten levő szakadás több esetben réslámpával látható volt. Klinikai kép : A panaszok hirtelen, spontán vagy esetleg kis trauma hatására keletkeznek. A szem izgalmi állapota mellett fénykerülés, könnyezés, blepharospasmus áll fent. A cornea közepében, vagy a conus csúcsán szürkésfehér kúpalakú, a környezetétől élesen nem elkülönülő elzavarosodás lép fel. Réslámpával az epithelium oedémája nagyobb hólyagokat, a parenchyma, mely többszörösre megvastagodott, optikailag üres réseket, vacuolumokat és Descemet szakadást mutat. Amsler „keratocone aigu”-nek nevezi egy a mármeglevő keratoconuson bekövetkezett hirtelen elszürkülést, melyet gyulladásos jelenségek kísérnek, intenzív epithelialis oedemával. О volt az első, aki objectiv bizonyítékot adott észleléséről azáltal, hogy képeket készített $ placido korong reflexiójáról az acut keratoconus előtt és után. Ezzel szemben Rohrschneider és Stöhr 5 olyan esetről számolnak be, ahol a keratoconus fázisai nem voltak észlelhetők, az elhomályosodás acutan keletkezett. Günther 1958-ban kiadott közleményében összesen 32, az irodalomban közölt esetről tesz említést. Hasonló esetet észleltünk G. K. 19 éves férfibetegünkön, aki azzal a panasszal jelentkezett klinikánkon, hogy néhány nap óta jobb szemén látása romlik, ezenkívül szúrást is érez. A szakrendelőből ke ratitis disciformis o. d., keratoconus о. u. diagnózissal utalják klini kálikra. A beteg 14 éves kora 1. ábra 47