Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)

1960-03-01 / 1. szám

Kongenitaler Anophthalmus mit Orbitalcyste. Ukrain ophthal. Ztschr. 3. 122. 1930-— Cohen, M. : Orbital meningo-encephalocele associated with microphthalmia. J. Amer. med. Ass. 89. 746. 1927. — Deloff : cit. Strandberg, Cala, A. : Encephalocele

bei M. Recklinghausen. Zbl. ges. Neurol. Psychiat. 28. 64. 1922.----Gördüren, S. :

Orbital encephalocele associated with acrocephaly. Brit. J. Ophthal. 36. 151. 1952.

— Jaensch, P. A. : Encephalocele Orbitae posterior. Klin. Mbl. Augenheilk. 76. 433. 1926. a) Encephalocele Orbitae posterior. Med. Klin. 1. 450. 1928. b) Hydrocephalus congenitus und Cephalocele orbitae posterior. Zbl. ges. Ophthal. 20. 208. 1928. Cephalocele orbitae posterior. Klin. Mbl. Augenheilk. 107. 561. 1941. ■— King, A. B. : Traumatic encephaloceles of the orbit. Arch. Ophthal. Chicago. 46. 49. 1951. —Kreiker, A. : Ein Fall von Encephalocele nasoorbitalis. Klin. МЫ. Augenheilk. 68. 757. 1922. — Kübli : Encephalocele unterm obern Lide read before the Petersburg Ophthalmological Association. 1910. ápr. 8. (cit. Strandberg). —- Lakatos I. : Anisometropia és arc-assymmetria. Szemészet. 90. 121. 1953. — Miklós A. : Über die Cephalocele orbitae anterior. Graefes Arch. Ophthal. 137. 222. 1937. -—Radnót M. : Szemészeti pathlógia. Akadémiai kiadó. Budapest 1951. 162. о. — Reali : cit. Strandberg, Schreyer, W. und Sprenger, W. : TJeber basale Cephalocelen. Z. Hals-Nas-Ohrenheilk. 17. 252. 1927. — Strandberg, В. : Cephalocele of posterior part of orbit. Arch. Ophthal. Chicago. 42. 254. 1949. — Wheeler, J. M. : Pulsation of the Eyeball Associated with Defects in the Wall of the Orbit. Bull. Neurol. Inst., New York. 5. 476. 1936. (cit. Strandberg). — Voisin, J. et Lepennetier, F. : Une encephalocele orbitaire posterieure. Presse méd. 2. 1150. 1941.

Лайош Мол ь н а р : Задняя мозговая грыжа глазницы.

L. Molnár: Encephalocele in the Posterior Orbite.

In a patient, intradural prolapse of the brain through the optic foramen occurred. The underlying cause is, in author’s opinion, a developmental anomaly. If this is present, any unphysiologic load may result in herniation of brain tissue.

L. Molnár: Encephalocele orbitae posterioris.

Verfasser berichtet über einen durch das Foramen opticum intradural in der Orbita posterior prolabierten Gehirnbruch und über seine Symptome. Der kausale Faktor soll eine Entwicklungsanomalie sein, wenn diese besteht, so kann im Laufe des Lebens eine grösser als physiologische Belastung zum Entstehen eines Gehirnbruches führen.

Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (Igazgató : Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) közleménye

Acut keratoconus

SÁRMÁNY JUDIT, GYÖRFIY ISTVÁN

Acut keratoconusnak azt a megbetegedést nevezzük, amikor egy már régen meglevő conusnak a csúcsa hirtelen — néha heves fájdalom kíséretében — elszürkül, a parenchyma többszörösen megvastagszik és Descemet szakadás jön létre.

Az elnevezés Pflüger-tői származik (1877). Günther azon a véleményen van, hogy ez nem fedi teljesen az elváltozás lényegét. Szerinte ezt az elnevezést csakis acutan kezdődő keratoconus esetekben szabad alkalmazni, mert ez a keratoconiának nem acut megnyilvánulása, hanem pseudoinflammatorikus előfordulás olyan egyéneknél, akiknek már régóta keratoconusuk van. Günther ezért pseudo-acut keratoconusnak nevezi. Axenfeld elfogadja és helyesli ezt az elnevezést. Avisier „keratocone aigu”-nek nevezi. A tünetcsoport elnevezése tehát még nem egységes. Az acut keratoconus elnevezés, bár átment a köztudatba nem mondható véglegesnek. Véleményünk szerint, mivel nem önálló megbetegedésről van szó és mivel a baj lényege a cornea-csúcs Descement

46