Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)

1960-09-01 / 3. szám

szemtükröt. Bonders lerakta a fénytörés és alkalmazkodás tanának tudományos alapjait. Graefe működésével új szemészet született. Ezeknek az új tanoknak lelkes harcosa, szószólója és gyakorlati megvalósítója itthon Hirschler lett. A szakirodalom művelésében is volt tennivaló bőven. A tennivalókból Hirschler alaposan ki is vette a részét. 1855-ben tartotta az első szakelőadást az ötödik idegpár szélhüdése által támasztott köthártyalob és szaruhártyalob és szaruhártya homályosodásáról. 30 esztendő alatt — 1856—1886-ig — 80 szakmai és egyéb cikke látott napvilágot. 1869-től szakmai közleményeinek témáit már egészen a magángyakorlatból vette, mert 1868-ban mind a szegény beteggyermek-, mind a Rókus kórháztól megvált.

Cikkei kezdetben külföldi, később főként hazai szaklapokban jelentek meg. Szinte egyetlen ága sem akadt a szemészetnek, amelyiket eredményesen ne művelte volna. Ismertette az Orvosi Hetilapban a Graefe-féle glaukoma ellenes iridectomiát. Több cikket közölt a blenorrhoea conjunctivae felismeréséről és gyógykezeléséséről. A Wiener Med. Wochenschriftben jelent meg a trigeminus bénulásából származó cornealis bántalomról írott dolgozata. Közölte a szemészeti gyakorlatban leginkább használt gyógyszereket és gyógy el jár ásókat. Kutatta — nem is eredménytelenül — az összefüggést a szervezet és a szem között. 12 cikke foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Akadémiai székfoglalójának témájául : „Tapasztalatok a szeszes italokkal, valamint a dohánnyal való visszaélésről, mint a láttompulat okáról” készített tanulmányát választotta.

Hirschler gazdag irodalmi munkásságát még többre tudjuk értékelni, ha nem feledkezünk meg arról, hogy a tudomány művelését nemcsak a szakmai elmaradottság, hanem hosszú éveken át még a politikai terror is akadályozta.

A szabadságharc leverése után a nagyon szűkkörű társadalmi, baráti érintkezés adta meg csupán a lehetőséget arra, hogy tudósok, az ország vezetői összejöhessenek és jobb jövőt szolgáló terveiket megbeszélhessék. Időnként Hirschler lakásán is kis baráti kör gyűlt össze, ahol a Párisban tanult új mikroszkópiái vizsgálómódszerekre tanította meg barátait. Ennek a baráti körnek a tagja : Balassa János, Marlcusovszlcy Lajos, Balogh Kálmán, Bókái János, Czermák János és Semmelweis Ignácz Fülöp volt. Nem kétséges, hogy ezeken a baráti megbeszéléseken azonban nemcsak szakmai kérdésekről esett szó, hanem politikai kérdésekről is. Hiszen Balassa csak a közelmúltban szabadult ki az Újépületből, Markusovszkyt állásától fosztották meg az egyetemen, Bókainak mestere, Schoepf—Merei pedig Törökországon keresztül Angliába menekült az üldözés elől.

Annak bizonyítására, hogy Hirschler és baráti köre szívvel lélekkel az 1848-as forradalom híve maradt, és az ország jobb jövőjén, felszabadításán munkálkodott, az alábbi titkosrendőrségi jelentésnek a szövegét ismertetjük magyar fordításban, amelyet a Magyar Országos Levéltárban találtunk.

Mint azt egy pesti bizalmas közlésből kiveszem, az ottani kormánybarát körökben nagy idegenkedést kelt, hogy a pesti izraelita hitközség önkényesen alakított képviselőtestületét dr. Hirschlerrel az élén, miután a helytartóság korábban felfüggesztette a működését, most ismét reaktiválták, mégpedig állítólag von Koller királyi biztos segítségével.

Nem az kelt feltűnést, hogy egyáltalán visszaállítják a zsidók képviselőtestületét, hanem az, hogy egy olyan képviselőtestületet reaktiválnak, amely elnökének és tagjai többségének személyében a forradalom iránt barátságos érzületű.

Fenti közlés szerint a zsidó ,Közgyiilés’ és a ,Magyar izraelita egylet’ egymással olyan belső kapcsolatban vannak, hogy őket közös egységnek kell tekinteni. Hirschler elnöki minőségében éles eszével és határozott osztrákellenes beállítottságával uralko181