Szemészet, 1959 (96. évfolyam, 1-4. szám)
1959-03-01 / 1. szám
1 : 16 pozitív, de mert a toxoplasmosis diagnosisához ez egyáltalán nem elegendő és a betegség egyéb tünete hiányzott, nem hiszem, hogy a toxoplasmosis és a Coats-betegség összefüggésbe hozható. Fentiek szerint tehát helyesebb volna a betegséget retinitis exsudativa helyett Coats-betegségnek nevezni. A retina erek subendothelialis rétegének megvastagodása a Hotchkiss-festés szerint polysaccharidák lerakódásából áll. Lehet, hogy valamely általános anyagcserezavar okozza ezt és így természetesen ilyen érelváltozások másutt is előfordulhatnak. Több szerzőhöz hasonlóan 1. és 4. esetünkben testszerte láthatók voltak capillaris aneurysmák. Feltűnő, hogy éppen ezekben az esetekben voltak legkifejezettebbek a retinális érelváltozások is. Ezt a két esetet tehát a betegség generalizált alakjainak tarthatjuk. Azt a fenti megállapítást pedig, hogy a Coats-betegség a retina betegsége és a chorioidea nem vesz részt benne, a két réteg egészen különböző érhálózatával lehetne magyarázni. A feltételezett anyagcserezavart pedig lehetséges, hogy az endocrin rendszer valamely zavara idézi elő. A Coats-betegség gyakran jelentkezik pubertás korban, amikor az endocrin egyensúlyi helyzet bizonyos közismert változáson megy át. Emellett szól, hogy 4. betegünk szembetegsége ugyanabban az évben jelentkezett, mikor az első menstruatio ja. Nyolc évvel később kezdődött bal szemének betegsége és ebben az évben volt először gravid. Újabb öt év kellett ahhoz, hogy szembetegsége a végstádiumba jusson és ezalatt az öt év alatt 3 partusa és három művi abortusa volt. Jelenleg dysmenorrhoeás panaszai vannak ; endocrin kivizsgálása számottevő eltérést nem mutatott. Fenti elgondolás természetesen nem minden esetre alkalmazható és további vizsgálatok szükségesek arra vonatkozóan, hogy az endocrin rendszer zavarai valóban befolyásolhatják-e ezt a betegséget. Az aetiologia tisztázatlan ; így a kezelés sem lehet oki. Tumor dózisokkal történő rtg. besugárzást minden előrehaladottabb esetben meg kell kísérelni, hiszen ez a mi 3. esetünkben is javulást eredményezett. A többek által ajánlott diathermiás coagulatio azokban az esetekben jön szóba, mikor kezdeti, részleges elváltozásokat látunk, melyek progrediálni látszanak. Ilyen esetekben gondolnunk kell arra is, hogy a betegség teljesen stationaer is maradhat (1. 1. esetünk), míg igen ritka esetben spontán meg is gyógyulhat (1. eset macularis folyamata, 3. esetünkben a bal szem betegsége), Antituberculotikus kezelés 1. és 2. esetünkben teljesen hatástalan volt. Az erek permeabilitását csökkentő anyagok (calcium, C-, P-, К-vitamin) tartós alkalmazása sem befolyásolta eseteinkben a betegség lefolyását. ACTH-val 4. esetünkben próbálkoztunk eredménytelenül. Tekintettel arra, hogy az érelváltozások organikusak, értágítók alkalmazásához sem fűzhetünk sok reményt. Összefoglalás Négy esetünk és az irodalmi közlések alapján véleményünk szerint a Coats-betegség a retina betegsége és önálló kórkép. Alapjául az érelváltozások szolgálnak. Ezek vagy congenitalis eredetűek, vagy valamely általános anyagcserezavar következményei, melyet az endocrin rendszer egyensúlyzavara befolyásolhat. Emellett szól, hogy a Coats-betegség a fiatal, gyakran a serdülőkor betegsége. Mindkét szemet megtámadhatja és a retina érelváltozásaihoz hasonló capillaris aneurysmák a bőrben és nyálkahártyákban is gyakran fellelhetők. Gyógyítása bizonytalan. Tumordozisokkal történő rtg. besugárzás az esetek egy részében hatásos, ezért mindig megkisérlendő. Diathermiás coagulatio csak kezdeti, részleges esetekben ajánlatos. Ritkán spontán gyógyulás is létrejöhet. 18
