Szemészet, 1959 (96. évfolyam, 1-4. szám)
1959-03-01 / 1. szám
Említésre érdemes, hogy 1957. ápr. 16-án enucleáltuk klinikánkon H. I. 5 é. lány jobb szemét, melyen fényérzés nem volt és klinikailag hasonlított a Coats-betegség végstádiumához. A szövettani vizsgálat azonban több kifejezett chorioiditises gócot talált és hiányoztak a Coats-betegségre jellemző érelváltozások. Kórszövettani diagnosisunk chorioiditis exsudativa volt. A betegség lefolyása mind a négy esetünkben nagyjából megegyezett a leírásokkal, de mind a négynél találtunk érdekességeket. 1. esetünkben a betegség öt éven keresztül lényegében stationaer maradt. Ilyen esetet már többen megfigyeltek, de a macularis tájék elváltozásának spontán gyógyulása már ritkaság. Másik három betegünknek mindkét szemén voltak elváltozások. 2. esetünkben az eltávolított jobb szem szövettani vizsgálata igazolta diagnosisunkat ; nem vitás, hogy a bal szem betegsége is Coatsbetegség volt. 3. esetünkben a bal szem elváltozásai retinalis folyamat gyógyult képének felelnek meg, a jobb szem betegsége is aránylag jóindulatúnak bizonyult (csak enyhe érelváltozások !). Joggal feltételezhetjük, hogy a két szem azonos betegségéről volt szó és így a bal szemben spontán gyógyult retinitis exsudativa képét láttuk. 4. esetünkben a beteg jobb szemén már nem volt fényérzés, mikor klinikánkra került és állapota megfelelt a retinitis exsudativa végstádiumának. Bal szemén később a szemünk előtt fejlődött ki a Coats-betegség klasszikus képe és bár sajnos a jobb szem szövettani vizsgálatára nem került sor, kétségtelen, hogy ebben az esetben is a Coats-betegség kétoldali megjelenésével találkoztunk. Az eddigi közlések szerinti 12 kétoldali esethez tehát újabb 3 esetet sorolhatunk. Ennek a 15 esetnek az alapján hibásnak mondható azoknak a felfogása, akik szerint e betegségre jellemző a félszemes előfordulás. Ezeknek az eseteknek az alapján gondolnunk kell a másik szem megbetegedésének lehetőségére is és ezért hosszú időn át kell ellenőriznünk az ilyen betegeinket. Egyes közlések szerint főleg a férfiak betegsége a Coats-betegség, de ezt saját eseteink és más közlések sem erősítik meg. A Coats-betegségre vonatkozó szövettani leírások általában megegyeznek, de vannak eltérő leírások is. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy egyesek szerint a Coats-betegség nem önálló kórkép és így más aetiologiájú betegségeket is ide soroltak. A kisebb különbségek abból származnak, hogy a szerzők eseteiben különböző stádiumban volt a betegség és egyes esetekben a vérzés, más esetekben az exsudatio dominált. 2. esetünk jobb szemének szövettani vizsgálata során Reese-hez és Brini-hez hasonlóan mi is megtaláltuk a Hotchkiss-féle perjodsavas festéssel kimutatható érfalelváltozásokat. Idiopathicus ablatióban megvakult szemek szövettani vizsgálata során ezzel a módszerrel hasonló érelváltozást kimutatni nem tudtunk. Mint az irodalmi ismertetésből látható, a betegség aetiologiája tisztázatlan. 4. esetünk alapján kétségtelen, hogy érelváltozásokkal kezdődik a betegség. Sokaknak ugyanez a véleménye, de az érelváltozások okát nem tudja senki. A gyulladásos theoria szerint ezekért valamilyen gyulladásos folyamat a felelős. Ennek az elméletnek egyik érve, hogy a szövettani vizsgálatok szerint perivascularis kereksejtes beszűrődés látható. 2. esetünk szövettani vizsgálata szerint is látható volt egyes erek körül enyhe lymphocyta infiltratio, de más, súlyos elváltozásokat mutató erek körül ez teljesen hiányzott. Klinikailag pedig egyetlen esetben sem láttunk gyulladásos tüneteket. A 4. esetünkben alkalmazott ACTH hatástalansága szintén a gyulladásos eredet ellen látszik szólni. Az is ez ellen szól, hogy 4. betegünk subretinalis folyadékával, nyúl intravitrealis passage-val semmiféle pozitív elváltozást nem tudtunk előidézni. Egyesek a toxoplasma fertőzés lehetőségét hangoztatják. Négy esetünk közül háromban negativ, és csak egyben volt a SÍT 2 Szemészet 17
