Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 2. szám

A debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye (Igazgató : Kettesy Aladár egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) Szokatlan alakú és elhelyezkedésű szemüregi multiplex lipoma VALU LÁSZLÓ Az orbita elülső részében elhelyezkedő daganatok egyrésze magában az orbitában keletkezik, kisebb része a szemhéjakból nő hátrafelé. A szemhéjak mesenchymalis eredetű daganatai, ahová esetünk is tar­tozik, 2 csoportra oszthatók : 1. A már kialakult szövetek szerkezetével azo­nos felépítésűek, fibroma, lipoma, myxoma, chondroma, osteoma. 2. Primi­­tivebb szöveti elemekből, a nyirokszövetből és a reticuloendothel-rendszerből kiinduló daganatok. Lymphoma és ennek malignus formája a lymphosarcoma, valamint a reticulosarcoma. A plasmoma igen ritka, a szemhéjakon nem for­dul elő. A szemhéji fibroma meglehetősen ritka. O’Brien és Braley szerint a mesen­chymalis daganatok 5%-a fibroma. Két típusa van : 1. a kemény subcután fibroma durum ; 2. a lágy consistentiájú fibroma molle, vagy fibroma pen­dulum. A fibroma durum lassan növekedő, kicsiny, kemény daganat, Diagno­­sisa csak histologiai metszeten lehetséges. Ülhet a bőrben, vagy a bőr alatt, de hozzánőhet a tarsushoz is. Szövettanilag tömött, rostos kötőszövetből áll, eret nem tartalmaz, érszegény kötőszövetes tokkal van körülvéve. Néha nyálkás, vagy meszes elfajulást szenved. A hegekben keletkező keloid hasonló szöveti szerkezetű. A fibroma molle lágy, elég bőven erezett, vöröses színű daganat. Mivel rendszerint a bőrben helyezkedik el, gyakran éri trauma, emiatt sokszor bevér­­zik. Gyakori a daganat plasmasejtes infiltratiója. Előfordul a bőr alatt is. Malignus elfajulás esetén orsósejtes sarcomává alakul. A szemhéji lipoma nagyon ritka, a bőralatti kötőszövetből indul ki és hátrafelé növekedve az orbitába nyomul, amikor orbitális daganat benyomását kelti. A fascia tarsoorbitalist rendszerint nem töri át. Általában congenitális eredetű, az életkor folyamán jelentékenyen megnagyobbodhat. Az első élet­években kicsinysége miatt esetleg észre sem veszik. Néha kétoldali, szim­metrikus elhelyezkedésű, de előfordult már egyszerre mind a négy szemhéjon is. Alakja kerekded, lágy consistentiájú, tapintásra pseudofluctuatio érezhető. Leggyakrabban a felső szemhéj felső részén helyezkedik el, közvetlenül az orbita szélénél. Szövettanilag lebenyekbe rendeződött zsírsejtekből áll, me­lyeket elég bőven erezett kötőszövetes septumok választanak el. A zsírszövet gyakran szenved myxomatosus degenerációt. Néha angioma társul hozzá. (Velhagen, Laspeyres.) Az orbita lipomája nem mindig valódi daganat, gyakran az orbitális zsír­szövet hyperplasiájával tévesztik össze. A valódi lipomát kötőszövetes tok veszi körül, ami a környező szövetektől izolálja. Panaszt ritkán okoz. Enucleatio után az orbitába ültetett zsírszövet az esetek túlnyomó részében elsorvad. Rántás számba megy Gougelmann és Coushmann esete, akik a beültetett zsírszövetben olyan nagyfokú növekedést észleltek, hogy a protesis viselhetősége érdekében excisio vált szükségessé. Esetünket, bár különösebb pathológiai érdekességgel nem bír, mégis ritkasága, szokatlan alakja és elhelyezkedése miatt érdemesnek tartottuk közölni. Cs. J. 36 éves férfibeteg. Előadja, hogy 26 éve vették először észre, hogy daganat kezd növekedni a jobb szemgödre felső részében. A daganat nagyon lassan nőtt. 6 Szemészet 81

Next

/
Thumbnails
Contents