Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 1. szám

A mesoderma sokrétű feladata, valamint az ektodermális eredetű elemekkel való kölcsönhatása révén, számos fre. jelentkezhet, a már fentebb említett éranomáliákon kívül. Л cornea pl. csak az 5. hónapban kezd görbülni. Ha ez elmarad, létrejön a cornea plana, amely microphthalmusszal jár együtt. A csarnokzúg hibás fejlődése a Schlemm-csatorna hiányával is járhat : a termelődő csarnokvíz nem tud elfolyni, kialakul a buphthalmus. A sclera főleg hátsó pólusán maradhat vékonyabb, ami staphyloma posticum-hoz vezet.

Az elsődleges szemhólyag falából fejlődik a retina összes rétege (pars optica, pars ciliaris, pars iridica retinae.)

A látóhólyag invaginatiójával kialakuló belső falból bonyolult differenciálódáson keresztül fejlődik a retina 9 rétege, míg a külső falból egyedül pigmentepithel. A látóhólyag nyelének neuroektodermális elemei a később kialakuló nervus opticus fejlődéséhez szükségesek. Az 5 mm-es embryóhan már meg lehet különböztetni a jóval vastagabb, több sejtrétegből álló belső falban a sejtek differenciálódását. A retina fejlődése jelentős határt ér el a 10 mm-es embryóhan. A külső réteg sejtjeiben, amely változatlanul vékony marad, megjelenik a pigment : kialakul a pigmentepithel. A belső réteg jelentősen megvastagodik és a 20 mm-es korig (7. hét) eléri a felnőtt retina vastagságát: 0,2 mm. Ettől az időponttól a 3. hóig (70 mm) a belső réteg sejtjei kialakítják a belső és külső neuroblast réteget, amelyekből a 3—7. hónapig (70—250 mm-es embryo) a ganglionsejtek, amakrinsejtek, Müller-sejtek, ili. a bipolaris, horizontalis és a csappálcika sejtek alakulnak ki.

Az embryonális hasadék — amely a szemhólyag nyelétől a később kifejlődő irisig húzódik — a 11 mm-es embryóhan kezd záródni és nyom nélkül tűnik el a 15 mm-es embryóhan : a belső és külső lemez egymással egyesül. A külső réteg pigmentálódása a 7. hétig befejeződik. A hasadék felső (opticusi vége azonban tulajdonképpen nem tűnik el, mert benne fog húzódni az a. és V. centr. retinae. A foetális hasadék záródása után kezd fejlődni a corp. cil. és az iris. A mesodermalis eredetű m. ciliaris a 3., a sphincter pupillae a 4. és dilat. pupillae a G. terhességi hónapban kezd fejlődni. A ganglionsejtekből kinövő tengelyfonalak, amelyek a látóideget alkotják, első ízben a 13 mm-es embryóhan láthatók. A látóhólyag nyele a 25 mm-es embryóhan már teljesen kitöltött idegrostokkal. Az idegrostok velőshüvelye az agy felől húzódik a tengelyfonalakra és egészen a lamina cribrosáig terjed. A velőshüvely képződésének pontos ideje nem ismert, illetve egyénenként változó. Az 5. terhességi hónap előtt nincs velőshüvely és általában a 7. hónaptól kezdve teljesen kifejlődött velőshüvelyképződés fúl terjedhet a lamina cribrosán. Néha a születés után jelenik meg a funduson.

A retina fre.-ei közé tartozik pl. a coloboma retinae. Keletkezésének oka az, hogy a foetális fissura felett nem fejlődik ki a choriocapillaris, amely a retina külső rétegeit táplálja. Colobomaszerű elváltozások azonban az intrauterin életben elszenvedett betegség vagy szülés közbeni retinális vérzés következményeként is keletkezhetnek. A retina elemeinek hibás differenciálódása a congenitalis teljes színvaksághoz vezethet.

A csontos orbita, valamint tartalma a mesoderma különböző differenciálódásából fejlődik. Fre.-ei egyaránt érinthetik a csontos falat, a külső szemizmokat, az ereket. Gyakran fordul elő anomalia a szemhéjakon, nem egyszer a szemgolyó valamilyen rendellenességével együtt. A paraxialis és maxillaris mesoderma hibás fejlődése előidézheti, hogy a szemgolyók távol maradnak egymástól. A 9 mm-es embryóhan a két szemnyél még 160°-os szöget zár be, amely már a 40 mm-es embryóhan 72°-ra csökken. (Felnőtteknél a két látóideg által bezárt szög 62°).

40