Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 1. szám

A betüremkedést a hám megvastagodása idézi elő, amely a betiiremkedést követve lenesehólyaggá nő és a felszíni ektodermáról lefűződik. Egyidejűleg kialakul a foetalis hasadék agyi végén a papilla n. optici primitiva és a szem­hólyag nyele megnyúlik. Utóbbi szolgál majd a benövő idegrostok pályájául és alakítja ki a n. opticust. Az első 28 nap (8 mm) alatt tehát már kialakul a szemgolyó. Ha ebben az időben éri valami károsodás a fejlődő szemet, a következő rendellenességek figyelhetők meg : Egyáltalán nem fejlődik ki a szem (anophthalmia), vagy csak csökevénye­­sen (mikrophtbalmia). Hibás invaginatio következménye a bulbus cysticus congenitus. Ilyen esetekben a lencse fejlődésében is zavar áll be, a lencse telje­sen hiányozhat, vagy csak nyomai mutathatók ki, míg ha a lencse nem fűződik le az ektodermáról kellő időben, cataracta polaris anterior fejlődhet ki. Mint fentebb már említettem, a felszíni hám a szemhólyaggal szemben megvastagodik. Ez a 4 mm-es embryóban észlelhető először. A látóhólyag invaginatio javai egyidejűleg a 30. napig (10 mm-es embryo) kialakul a lencse­hólyag. A további fejlődés során a lencsehólyag hátsó felszínének sejtjei a hólyag ürege felé növekednek, amely a 6. héten (16 mm) kitöltődik és a lencse­rostok további növekedése nyomán kialakul az ún. lencsevarrat. A lencse fejlő­dése nem fejeződik be a születéssel, hanem az egész életen át tart, congenitalis fre.-ei megkülönböztetendők a postnatalis homályoktól. Elsősorban ide tar­toznak a különböző homályok a lencsében. Congenitalis anomáliák származ­hatnak abból, ha a lencsehólyag nem fűződik'le a felszíni hámról, vagy a lencse­rostok nem fejlődnek ki. Minthogy a lencse fejlődésével egyidejűleg jelent­kezik a tunica vasculosa lentis, azért ennek károsodása is okozhat lencse fre.-t. A másodlagos szemhólyag és lencse kialakulásával egyidejűleg (10 nap, 4 mm) a foetalis hasadékba a mesoderma is benyomul : megjelenik az a. hyaloidea, amely a 6 mm-es embryóban jelentkező chorioidea ereivel közvet­lenül nem, hanem csak a vasa annularison keresztül anastomizál, majd jóval később (100 mm, 4 hó) az időközben kifejlődő és a szembe benövő a. centr. retináéval lép összeköttetésbe. Az érrendszer fejlődésével kapcsolatban számos anomália fordulhat elő, amelyek leggyakrabban abból adódnak, hogy az a. hyaloidea, vagy annak ágai nem fejlődnek vissza a születésig. Jelentkezhet a membrana pupillaris persistens különböző súlyosságú fokozataiban. Az a. hyaloidea és tunica vasculosa lentis persistens a lencse hátsó pólusán finom homályt is okozhat. Előfordul, hogy tüzetes réslámpavizsgálattal megtaláljuk a lencse hátsó pólu­sán az a. hyaloidea maradványát, amely azonban látászavart nem, vagy csak kis mértékben okoz. Az érrendszer lateralis részének fejlődési zavara részleges iris colobomához, vagy extrem fokban aniridiához vezethet. Az iris defektusai azonban egyéb ok miatt is létrejöhetnek. Az ugyancsak mesodermális eredetű m. ciliaris a terhesség 3. hónapjában (70 mm) ismerhető fel és fejlődése a 7. hónapban (250 mm) ér véget. A cornea a felszíni ektoderma és a lencsehólyag közé benyomuló mesodermából fejlődik. Első telepe a 18 mm-es (6. bét) embryóban található. A Descemet hártya jóval később, 76 mm-es embryóban (13. hét) jelentkezik, míg a Bowman-hártya még később (103 mm) ismerhető fel. A csarnokzúg kialakulása már a 25 mm-es (7. hét) embryóban megfigyelhető és teljes kifejlődését a 7. hónapban éri el. A másodlagos látóhólyag körüli mesodermális sejtek már nagyon korán (16 mm) kondenzálódni kezdenek és kialakítják a sclerát, amely az 5. hónapban már jól differenciált állapotban van. 39

Next

/
Thumbnails
Contents