Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
János kórház (igazgató : Takó József) szemosztályának (főorvos: Csapody István, az orvostudományok doktora) közleménye. A szem fejlődése és fejlődési rendellenességei OKBÁS TIBOR Fejlődési rendellenesség (fre.) alatt értjük a normálistól való significans eltérést, függetlenül megjelenési formájától. A szemészeti fre.-ek gyakran már szabad szemmel is látható elváltozások, máskor csak réslámpával, vagy szemtükörrel észlelhetők. Mindkét csoportba tartozó fre.-ek között vannak enyhébb és súlyosabb elváltozások. Utóbbiak közé sorolhatjuk azokat, amelyek a látást nagyfokban rontják és ezáltal az egyén szociális helyzetét eleve meghatározzák. Ahhoz, hogy megismerjük az egyes fre.-ek fellépésének lehetőségeit, ismernünk kell a szem normális fejlődésének főbb időpontjait és momentumait. A szem első telepe már a 2,6 mm-es (10 napos) embryóban kimutatható. A neurális lemez elülső végének két oldalán kialakul a látógödör, amelynek a fenekét alkotó sejtekből később a retina fog kialakulni. Az előagy kialakulásával (3,2 mm-es embryo) oldalra és előre tolódik a mindinkább mélyülő látógödör és kialakul a látóhólyag. A 4 mm-es (14 napos) embryóban már jól meg lehet különböztetni a fejet, törzset és a farkat, a fejben az agy három részét : prosencephalon, mesencephalon, rhombencephalon. Az egyidejűleg kifejlődő paraxialis mesoderma a felszíni ektodermával mindeddig érintkező látóhólyagot attól elválasztja. Ettől az időponttól kezdve a szem fejlődésében a felszíni ektoderma, a neurális ektoderma és a környező mesoderma vesz részt. A felszíni ektodermából fejlődik : a lencse, szaruhártya és kötőhártya hámja, a szemhéj mirigyei, a könnyszervek epithelje. A neurális ektodermából származik : a retina a pigment-epithellel, a processus ciliaris és iris epithelje, a sphincter és dilatator pupillae, a nervus opticus idegelemei és neurogliája. A kétfajta ektoderma közti összeköttetésből fejlődik az üvegtest és a lencse függesztő rendszere. A mesodermából fejlődik a szemgolyó többi része, valamint az orbitában helyet foglaló szövetek. A 4,5—5 mm-es (14—16 napos) embryóban kezdetét veszi alulról az elsődleges szemhólyag betüremkedése és kialakul a másodlagos szemhólyag. Ez a folyamat gyorsan játszódik le és az eredetileg külső-elülső fal eléri a belsőhátsó falat. Azon a helyen, ahol az elsődleges látóhólyag betüremkedik, kialakul a foetális fissura, amely gyakori fejlődési rendellenesség székhelye lehet, minthogy ezen keresztül nyomul a szembe az arteria hyaloidea és létre hozza a foetális intrabulbaris érrendszert: a vasa hyaloidea propria és tunica vasculosa lentis-t. Az art. hyaloidea rendszerétől függetlenül fejlődik a másodlagos szemhólyagot körülvevő mesodermából a 7 mm-es (4 hetes) embryóban az érhártya, chorioidea, amely tehát a fissura foetalistis áthidalja. Az érhártya kifejlődéséhez azonban a neuralis ektoderma pigmentepithelje is szükséges. Ha ez valahol hiányzik, akkor felette az érhártya nem fejlődik ki. Jól látható ez a különböző érhártya colobománál, amely leggyakrabban a fissura foetális hibás záródási vonalában jön létre és gyakran nemcsak az érhártyára, hanem a sugártestre és az irisre is ráterjed. 38
